Európai Tanács hírei

A Tanács 2017. április 3-án rendeletet fogadott el azzal a céllal, hogy megakadályozza a fegyveres csoportoknak a konfliktusövezetekből származó ásványi anyagok kereskedelme révén történő finanszírozását.

A rendelet előírja az uniós vállalatok számára, hogy az ónt, a tantált, a volfrámot és az aranyat felelősségteljesen megválasztott forrásokból szerezzék be, és gondoskodjanak arról, hogy ellátási láncaik ne járuljanak hozzá a fegyveres konfliktusok finanszírozásához. Ezek a „kellő gondosságot” előíró szabályok 2021. január 1-jétől lesznek kötelezőek, bár az importőröket arra ösztönzik, hogy mielőbb kezdjék meg az alkalmazásukat.

Az ón, a tantál, a volfrám és az arany olyan hétköznapi tárgyakhoz használhatók fel, mint például a mobiltelefonok, a gépjárművek vagy az ékszerek. A konfliktus sújtotta, illetve rendkívül veszélyes térségekben a fegyveres csoportok gyakran kényszermunkával termeltetik ki ezeket az anyagokat, amelyeknek az értékesítéséből azután a tevékenységüket finanszírozzák. A rendelet előírja a termékek nyomon követését annak érdekében, hogy ezáltal elvágja a fegyveres csoportokat ettől a jelentős bevételi forrástól.

A rendelet világosan előírja, hogy az előállítási folyamat upstream szakasza keretében felelősségteljesen kell megválasztani az ásványi anyagok kitermelésének és finomításának helyét. A rendelet az uniós fém- és ásványianyag-import legalább 95%-ára vonatkozik, mindössze a kis mennyiséget beszerzők mentesülnek az alkalmazása alól. Az illetékes hatóságok ellenőrizni fogják, hogy az ásványi anyagokkal és fémekkel kereskedő uniós importőrök teljesítsék a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségüket.

A Bizottság emellett több olyan egyéb intézkedést is be fog vezetni, amelyek még inkább ösztönzik a kellő gondosság elvének betartására azokat a nagyobb és kisebb uniós feldolgozóvállalatokat (downstream), amelyek az említett ásványi anyagokat használják fel a gyártás során. A Bizottság nem kötelező iránymutatásokat tartalmazó kézikönyvet fog összeállítani a vállalatok, különösen a kkv-k számára, amely segítséget nyújt a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek meghatározásához.

A rendelet a 2011-es OECD-iránymutatásokra épül, amely nemzetközi standardokat állapít meg az ellátási láncok tekintetében a kellő gondosság elvének betartásához. A Tanács azt követően fogadta el a rendeletet, hogy 2016 novemberében megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel, majd a Parlament a 2017. március 16-i plenáris ülésén megtartott szavazáson jóváhagyta a szöveget.

16 tagállam bejelentette a három fő uniós intézménynek, hogy megerősített együttműködést kívánnak indítani az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozása céljából. Az Európai Ügyészég feladata az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elkövetőivel szembeni nyomozás és vádhatósági eljárás lefolytatása, valamint e személyek bíróság elé állítása lesz.

A mai napon kézhez kapott értesítő levelet 16 tagállam írta alá: Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia.

Várhatóan más tagállamok is bekapcsolódnak majd az együttműködésbe, amire akár az EPPO-rendelet elfogadása előtt, akár azt követően is lehetőségük van.

A rendelet szövegének véglegesítéséhez még további tárgyalásokra van szükség a Tanácsban.

Owen Bonnici miniszter a máltai elnökség nevében nyilatkozva elmondta: „Bár Málta nem fog részt venni a megerősített együttműködésben, álltuk az elnökségünk kezdetekor adott szavunkat, és elfogulatlan közvetítőként jártunk el. Határozott szándékunk, hogy gyorsan újraindítsuk a rendelettel kapcsolatos munkát, hogy a következő hónapokban megállapodás születhessen”.

A Tanácson belüli megbeszélések alapját az EPPO-rendelet legutóbbi, 2017. januári kompromisszumos szövege adja majd.

A rendelettervezethez – a végleges elfogadás feltételeként – az Európai Parlamentnek hozzájárulását kell adnia.

A Tanács elfogadta a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című következtetéseit. A Tanács ebben üdvözli az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közös közleményét. A Tanács véleménye szerint a közlemény jó időben született, és jelentős mértékben hozzájárul egy koherens, ágazatközi és szabályalapú nemzetközi megközelítés kialakításához, valamint az óceánokkal kapcsolatos uniós szakpolitikák belső és külső dimenziója közötti koordináció és együttműködés javításához. Ez elősegíti majd az óceánok megőrzésének biztosítását és annak szavatolását, hogy az óceánok biztonságosak és védettek legyenek, a kiaknázásuk és a velük való gazdálkodás pedig fenntartható módon történjen. A Tanács üdvözli továbbá, hogy az EU 2017. október 5–6-án Máltán negyedik alkalommal rendezi meg „A mi óceánunk” konferenciát. A konferenciát 2014 óta évente rendezik meg azzal a céllal, hogy felhívják a világ vezetőit arra, hogy tekintsenek előre és lépjenek fel az ügyben: tegyenek magas szintű vállalásokat és az előttünk álló kihívásokat úgy oldják meg, hogy egyúttal együttműködési, innovációs és vállalkozási lehetőségeket is teremtenek. A Tanács várakozással tekint az elé, hogy valamennyi résztvevő önkéntes vállalásokat tegyen az óceánok biztonságának, védettségének és tisztaságának, valamint kezelésük fenntarthatóságának szavatolására.

A Tanács következtetéseket fogadott el a gyermekjogok előmozdításáról és védelméről Ezek a következtetések „A gyermekjogok előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatások módosított változata (2017) – Egyetlen gyermek sem hagyható figyelmen kívül” című dokumentumra épülnek, amelyet a Tanács még a 2017. március 6-i ülésén fogadott el. Az Unió ezekkel az iránymutatásokkal újólag megerősítette elkötelezettségét aziránt, hogy külső emberi jogi politikájában átfogó módon előmozdítsa és védje a gyermekek jogait.

Az iránymutatásokkal egybecsengően a Tanács a következtetésekben hangsúlyozza: elő kell mozdítani – többek között a lányok társadalmi szerepvállalásának erősítése révén – a nemek közötti egyenlőséget, a gyermekjogi szempontokat érvényre kell juttatni minden ágazatban és a programozás során, és arra kell ösztönözni a partnerországokat, hogy fogadjanak el nemzeti stratégiát a gyermekjogokra vonatkozóan. A Tanács megerősíti, hogy az Unió támogatja a gyermekjogok terén tevékenykedő nemzetközi és regionális szereplőket, különösen az ENSZ-szerveket. A Tanács egyúttal rámutat arra, hogy az EU aktív szerepet vállal azokban a folyamatokban, amelyek a menekült és migráns gyermekek emberi jogainak és alapvető szabadságainak védelmére irányulnak.

A Tanács a mai napon következtetéseket fogadott el Szomáliáról, amelyekben üdvözölte a választási folyamat közelmúltbeli lezárulását, Mohamed Abdullah Mohamed Farmajo elnök megválasztását és az új kormány megalakulását, valamint azt, hogy a Parlament számos új taggal bővült, és nőtt a női képviselők aránya. A Tanács tisztában van azzal, hogy az új vezetés komoly kihívásokkal néz szembe, különösen a kibontakozóban lévő humanitárius válság miatt, és újólag megerősítette az EU hosszú távra szóló elkötelezettségét az ország mellett.

A Szomália és a nemzetközi közösség közötti új partnerségi megállapodás alapvetően fontos ahhoz, hogy valódi eredmények szülessenek a fő biztonsági, politikai és fejlesztési prioritások terén a következő négy évben. Az új megállapodást várhatóan 2017. május 11-én, a londoni Szomália-konferencián fogadják majd el. A ma elfogadott következtetések iránymutatásként szolgálnak majd a konferencián képviselendő uniós álláspont kialakításához.

1. Emlékeztetve a Tanács 2016. május 23-i és október 17-i következtetéseire, valamint a 2016. december 15-i európai tanácsi következtetésekre, a Tanácsot döbbenettel tölti el a továbbra is katasztrofális szíriai helyzet és a konfliktus nyomán fellépő tartós humanitárius, biztonsági és politikai problémák. Szírián belül jelenleg 13,5 millióan szorulnak humanitárius segítségnyújtásra. Közülük 6,3 millióan belső menekültek, 1,5 millió személy ostrom alatt álló területeken él, további 5 millió szíriai menekültet pedig a szomszédos és a tágabb térség országai fogadtak be.

2. A szíriai lakosság védelmének szavatolása elsődlegesen a szíriai rezsim feladata. A Tanács ezért felszólítja a rezsimet és annak szövetségeseit – mindenekelőtt Oroszországot mint a Szíriát támogató nemzetközi csoport társelnökét –, hogy minden erejükkel törekedjenek az összetűzések teljes körű beszüntetésének, az ostromok megszüntetésének, valamint annak biztosítására, hogy az ország egész területén tartósan biztosított legyen a humanitárius segítség teljes körű és akadálymentes célba jutása. A Tanács határozottan elítéli az emberi jogoknak az összes fél – és azon belül is mindenekelőtt a szíriai rezsim – általi folyamatos, módszeres, széles körű és súlyos megsértését, valamint a nemzetközi humanitárius jog megsértését. Véget kell vetni ezeknek a jogsértéseknek, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni. A Tanács elítéli azt a háborús taktikát, hogy a lakott területek ostroma révén éheztetik a lakosságot, továbbá a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítését – ezek a cselekedetek háborús bűncselekménynek vagy emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek. Amíg folytatódik az elnyomás Szíriában, az EU folyamatosan további korlátozó intézkedéseket fog mérlegelni az országgal szemben. Az EU ismét rámutat, hogy a jelenlegi rezsim alatt nem jöhet létre tartós béke Szíriában.

3. A Tanács emlékeztet arra, hogy a szíriai konfliktus közvetlenül érinti az EU-t, és egyetért azzal, hogy az EU Szíriára és Irakra, valamint a Dáis jelentette veszélyre vonatkozó, 2015 márciusában elfogadott regionális stratégiájának országspecifikus részeként az EU-nak konkrét stratégiai keretet kell kidolgoznia a Szíriával kapcsolatos megközelítésére vonatkozóan. Üdvözli ezért a főképviselő és a Bizottság közös közleményét, és támogatja az alább megfogalmazott célkitűzéseket. A következtetésekkel együtt ezek alkotják az EU Szíriára vonatkozó stratégiáját. A Szíriával kapcsolatos uniós stratégiai célkitűzések hat főbb területen összpontosulnak:

a) A háború lezárása az ENSZ szíriai különmegbízottjának védnöksége alatt, valamint a fő nemzetközi és regionális szereplők támogatásával a konfliktusban érintett felek által megtárgyalt valódi politikai átmeneten keresztül, a 2254. sz. ENSZ BT-határozattal összhangban.

Az EU-nak szilárd meggyőződése, hogy a konfliktust nem lehet katonai úton megoldani, és elkötelezett a szíriai állam egysége, szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett. Csak a 2254. sz. ENSZ BT-határozatban és a 2012. évi genfi nyilatkozatban meghatározott hiteles politikai megoldással biztosítható Szíria stabilitása, valamint a Dáis és más, az ENSZ által jegyzékbe vett terrorszervezetek feletti végleges győzelem elérése. Az EU továbbra is támogatja a Dáis elleni nemzetközi koalíció szíriai és iraki erőfeszítéseit.

Az EU határozottan támogatja az ENSZ különmegbízottjának munkáját és a genfi tárgyalások újraindítását. Megerősítve az ENSZ vezette genfi folyamat elsőbbségét, az EU a főképviselő regionális kezdeményezése révén politikailag továbbra is támogatja a folyamatot. A regionális kezdeményezés a közös nevezőre jutás érdekében – az Európai Tanács általi decemberi megbízás keretei között – ösztönzi a főbb regionális szereplőkkel folytatott politikai párbeszédet. A Tanács egyetért abban, hogy az EU-nak fokoznia kell arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a politikai folyamat során biztosított legyen egyrészről a nők teljes körű és érdemi részvétele, másrészről pedig a civil társadalommal való folyamatos konzultáció és párbeszéd.

A genfi tárgyalásokon való előrelépés záloga az, hogy sikerrel járnak-e az erőszak visszaszorítására és a bizalomépítésre irányuló törekvések a régióban. Ebben az összefüggésben a Tanács elismeri az összetűzések újbóli teljes beszüntetéséhez nyújtott eddigi hozzájárulást, és nyugtázza az asztanai üléseken létrehozott háromoldalú mechanizmust, amely a tűzszünet betartását és a feltételeinek való teljes körű megfelelést hivatott biztosítani. Komoly aggodalmának ad hangot a terroristák által, illetve a katonai tevékenységek során a polgári lakosok és nem terrorista célpontok ellen – többek között a rezsim és annak szövetségesei által is – elkövetett folyamatos erőszak miatt. A Tanács arra sürgeti az összes felet, hogy tartsák tiszteletben a tűzszünetet, Oroszországot, Törökországot és Iránt pedig felszólítja, hogy tegyenek eleget a tűzszünet garantálása tekintetében vállalt kötelezettségeiknek, így biztosítva annak teljes körű végrehajtását. Az ehhez kapcsolódó további találkozókon előrelépést kell elérni a humanitárius segítségnek az ország egész területén történő tartós, teljes körű és akadálymentes célba juttatása, az ostromok megszüntetése és minden önkényesen fogva tartott személy – különösen a nők és gyermekek – azonnali szabadon engedése tekintetében, a 2268. sz. ENSZ BT-határozattal összhangban.

b) Érdemi és inkluzív átmenet előmozdítása Szíriában a politikai ellenzék megerősítésének támogatásán keresztül, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2254. sz. határozatával és a genfi nyilatkozattal összhangban.

Az EU továbbra is támogatja a szír ellenzéket, és különösen a magas szintű tárgyalóbizottságot, amely az ellenzéket képviselő delegáció az ENSZ közreműködésével Genfben folytatott megbeszéléseken. Az EU segítséget fog nyújtani a magas szintű tárgyalóbizottság részére az átmenetre vonatkozó elképzeléseinek kidolgozásához, valamint a szír ellenzék tárgyalási platformjának egységesítésére tett erőfeszítéseihez.

A Tanács arra ösztönzi a szíriai feleket, hogy konstruktívan és előzetes feltételek nélkül működjenek közre az ENSZ különmegbízottja által meghatározott program végrehajtásában, és üdvözli a magas szintű tárgyalóbizottság pozitív hozzáállását, amelyet az inkluzívabb delegáció összeállításához való hozzájárulás, valamint a mérsékelt és gyakorlatias javaslatok kidolgozása egyaránt tükröz. A Tanács üdvözölte, hogy a magas szintű tárgyalóbizottságban részt vesz a Nők Tanácsadó Bizottsága is, valamint hogy fokozatosan előmozdítják utóbbi teljes körű és érdemi közreműködését a tárgyalóbizottságban. A Tanács a szíriai rezsimet arra sürgeti, hogy határozza meg a valódi inkluzív politikai átmenet megvalósítására irányuló saját tervét.

A politikai folyamatnak teljes mértékben inkluzívnak kell lennie, így biztosítva, hogy a szíriai társadalom valamennyi rétege részt vehessen a jövőbeli szír egység és megbékélés alakításában.

c) Emberéletek megmentése a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő szíriaiak humanitárius szükségleteinek időben, hatékonyan, eredményesen és bizonyos elvek mentén, országszerte történő kezelése révén.

Az EU-nak továbbra is súlyos fenntartásai vannak a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozóan szándékosan bevezetett korlátozásokkal kapcsolatban, és ismételten felszólít arra, hogy az ENSZ és az egyéb humanitárius szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy az ország egész területén tartósan, teljeskörűen, biztonságosan és akadálymentesen juttathassák célba a humanitárius segítséget. A humanitárius hozzáférés biztosítása nem bizalomépítő intézkedés, hanem kötelesség.

A Szírián belüli humanitárius erőfeszítések elsőszámú támogatójaként az EU folytatni fogja intenzív humanitárius diplomáciai tevékenységét, és törekedni fog az érintett területekre való bejutásnak és az ott élő lakosság védelmének a javítására, emellett pedig elő fogja mozdítani a humanitárius alapelveket. Az EU folytatni fogja arra irányuló tevékenységét, hogy a Szíriával szembeni korlátozó intézkedéseiben maradéktalanul érvényesüljön a humanitárius célú mentesség és engedélyezés elve. Az EU ezen túlmenően a továbbiakban is támogatni fogja az aknák áldozatai számára biztosított segítségnyújtást és az aknákkal kapcsolatos felvilágosító programokat.

d) A demokrácia, az emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítása a szíriai civil társadalmi szervezetek megerősítése révén.

Az EU a továbbiakban is érdemi támogatást fog biztosítani szíriai civil társadalmi szervezetek részére, és ennek keretében a Civil Társadalmi Konzultációs Központnak (Civil Society Support Room) és a Nők Tanácsadó Testületének a tevékenységeit is támogatni fogja. A civil társadalomnak a szíriai konfliktus rendezését követően kiemelt szerepet kell majd betöltenie az országban és a megbékélés folyamatának segítésében. A Tanács megállapodott arról, hogy fokozni kell a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítására irányuló uniós törekvéseket, többek között a szabad és független média támogatása révén.

e) A háborús bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóság előmozdítása a nemzeti megbékélési folyamat és az átmeneti igazságszolgáltatás elősegítése céljából.

Az EU a továbbiakban is tenni fog azért, hogy segítsen biztosítani az elszámoltathatóságot a háborús bűncselekmények ügyében, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértése esetén, amibe a vegyi fegyverek bizonyított bevetése is beletartozik. Az EU a leghatározottabban elítéli a Szíriában elkövetett szisztematikus jogsértéseket, amelyekről az ENSZ által létrehozott független nemzetközi vizsgálóbizottság számolt be, többek között az elmúlt évben Aleppóban elkövetett bűncselekményeket részletező felmérésben. A Tanács támogatja a vizsgálóbizottság ajánlásait. A Tanács egyetért azzal, hogy a nemzetközi jog megsértéséért felelős személyekkel szemben – többek között a Nemzetközi Büntetőbíróság szintjén tett – jövőbeli jogi lépések előkészítéseként folytatni kell az információgyűjtést. Ezzel összefüggésben a Tanács hangsúlyozza, hogy támogatja az ENSZ Közgyűlése által e célból létrehozott nemzetközi, pártatlan és független mechanizmust, és azt is kiemeli, hogy megfelelő forrásokat kell biztosítani a mechanizmus számára, hogy az folytathassa létfontosságú tevékenységeit. Az EU a nemzeti megbékélésre irányuló minden törekvést támogat, és a továbbiakban is sürgetni fogja az átmeneti igazságszolgáltatás bevezetését.

A Tanács elítéli továbbá a vegyi fegyvereknek a szíriai rezsim és a Dáis általi bevetését, amelyet az ENSZ–OPCW közös vizsgálati mechanizmus keretében készült jelentések is megerősítettek, és emlékeztet arra a márciusi döntésére, miszerint további korlátozó intézkedéseket vezet be a felelős személyekkel szemben. A Tanács az eltűnt személyek azonosítására irányuló minden törekvést támogat.

f) A szíriai lakosság és a szíriai társadalom rezilienciájának támogatása.

Az EU a továbbiakban is támogatást biztosít majd a reziliencia kiépítéséhez, mégpedig az oktatás biztosítása, munkahelyteremtés, valamint az ellenzéki kézen lévő területeken működő helyi polgári kormányzási struktúrák részére biztosított támogatás révén, amibe a szíriai átmeneti kormánnyal történő együttműködés is beletartozik, továbbá tenni fog azért, hogy elkerülhető legyen a közigazgatás összeomlása. Az EU törekedni fog a segítségnyújtás volumenének a növelésére, amelynek során a határokon kívülről érkező segélyszállítmányokat ötvözi a Szírián belüli támogatással, továbbá célul tűzi ki, hogy a segítségnyújtás egy olyan nagyobb fellépés részeként valósuljon meg, amely az erőszakos szélsőségesség és a szektarianizmus megelőzésére, valamint arra irányul, hogy Szíria egész területén kielégítse a lakosság szükségleteit és elősegítse a helyi reziliencia kiépítését. Az EU nem fog részt venni olyan korai helyreállítási/stabilizációs erőfeszítésekben, amelyek hozzájárulhatnak a társadalmi és a demográfiai szerkezet manipulálásához.

4. Az EU ismételten hangsúlyozza, hogy csak akkor tud majd segíteni Szíria újjáépítésében, amikor a konfliktusban érintett szíriai felek között a 2254 (2015) sz. ENSZ BT-határozat és a 2012. évi genfi nyilatkozat alapján lezajlott tárgyalások eredményeként egyértelműen elindult az átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet folyamata. Amikor ez megtörtént, a Tanács meg fogja vizsgálni a konfliktus utáni segítségnyújtásnak a közös közleményben ismertetett lehetőségeit. Ennek keretében az EU felülvizsgálhatja a hatályban lévő korlátozó intézkedéseket, újrakezdheti az együttműködést az átmeneti hatóságokkal, a háború utáni talpra állást és újjáépítést segítő támogatásokat mobilizálhat – a kulturális örökség területét is beleértve –, valamint az átmeneti kihívások kezelése és a közösségek gazdasági fejlődés útján történő stabilizálása érdekében igénybe veheti az uniós szomszédságpolitika és más programok keretében rendelkezésre álló megfelelő eszközöket. Az EU tevékenyen támogatja az ENSZ-t a megállapodást követően elinduló polgári stabilizációs tervezési folyamat koordinálásában, valamint együttműködik majd az ENSZ-szel, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és más támogatókkal ezen a téren. Emellett a konfliktust tápláló szereplőknek különös felelősséget kell vállalniuk az újjáépítés költségeiért.

5. Az EU tisztában van vele, hogy a szíriai konfliktus súlyosan érinti a Szíriával szomszédos államokat, és ehhez kapcsolódóan megerősíti azon kötelezettségvállalását, hogy támogatást biztosít Jordánia, Libanon és Törökország, valamint Irak és Egyiptom számára, mely országok a szíriai menekültek millióinak befogadásával elkötelezettségről és rezilienciáról tettek tanúbizonyságot az elmúlt néhány évben. A Tanács elismerően nyilatkozik ezekről az erőfeszítésekről, és egyetért abban, hogy az EU és Jordánia, illetve az EU és Libanon közötti megállapodás, valamint az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása révén a továbbiakban is fenn kell tartani ezt a támogatást mint hozzájárulást a londoni konferencián ezen országokra vonatkozóan tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

6. A Tanács várakozással tekint a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű, 2017. április 4–5-i brüsszeli konferencia elé, amely a 2016. februári londoni konferencia, a 2013 és 2015 között Kuvaitban megrendezett adományozói konferenciák, a 2014. évi berlini konferencia és a 2017. évi helsinki konferencia folytatásaként kerül megrendezésre. A konferencia eredményeként erősödni fog az ENSZ vezetésével zajló politikai folyamat nemzetközi támogatottsága, és a konferencia keretei között adománygyűjtésre kerül sor az ENSZ által koordinált felhívásokban körvonalazott szükségletek teljesítése, valamint a menekülteket befogadó országok rezilienciájának támogatása érdekében. A Tanács megjegyzi, hogy az uniós stratégia politikai iránymutatásként szolgál majd a konferencián képviselendő uniós megközelítéshez.

A Tanács ma irányelvet fogadott el az európai nagyvállalatoknál gyakorolt részvényesi szerepvállalás megerősítéséről.

Az irányelv – a részvényesek jogairól szóló hatályos irányelv (a 2007/36/EK irányelv) felülvizsgálata révén – ösztönözni fogja a tőzsdén jegyzett társaságok részvényeseinek átlátható és aktív szerepvállalását.

A pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a részvényesek sok esetben támogatták a vezetőség rövid távú szempontokat előtérbe helyező, kockázatvállaló magatartását. A felülvizsgált irányelv ezt a helyzetet kívánja orvosolni, és célja, hogy fenntarthatóbbá tegye a vállalatok működését, ami végső soron elősegíti majd a növekedést és a munkahelyteremtést.

Az új irányelv konkrét követelményeket ír elő a részvényesek hosszú távú szerepvállalásának ösztönzése és az átláthatóság növelése céljából. E követelmények az alábbiakra vonatkoznak:

• az igazgatók javadalmazása
• a részvényesek azonosítása
• a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése
• az információk átadása
• az intézményi befektetők, az eszközkezelők és a részvényesi képviseleti tanácsadók átláthatósága
• a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek.

Az igazgatók javadalmazásának felügyelete

A részvényesek a vállalatigazgatók javadalmazásának politikájára vonatkozó szavazati jogot kapnak.

Az új szabályok értelmében a javadalmazási politikának a társaság üzleti stratégiáját, hosszú távú érdekeit és fenntarthatóságát kell szolgálnia, és nem kötődhet a rövid távú célokhoz.

Az igazgatók teljesítményét pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménykritériumok alapján kell megítélni, adott esetben környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket is figyelembe véve.

A javadalmazási politikát a közgyűlésen lezajlott részvényesi szavazást követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.

A részvényesek azonosítása

Az új irányelv lehetővé teszi a társaságok számára részvényeseik azonosítását és azt, hogy a részvényesek kilétéről a befektetési láncon belül bármely olyan közvetítőtől információkat szerezzenek, amely azok birtokában van. Ennek célja a részvényesi jogok gyakorlásának és a társaságon belüli részvényesi szerepvállalásnak a megkönnyítése.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a területükön működő társaságok csak azoknak a részvényeseknek az azonosítását kérhetik, akik vagy amelyek a részvények vagy a szavazatok egy adott hányadánál – legfeljebb 0,5%-nál – nagyobb részt birtokolnak.

A részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítése

A közvetítők kötelesek lesznek megkönnyíteni a részvényesi jogok gyakorlását, ideértve a közgyűlésen való részvétel és szavazás jogát is.

Ezenfelül a társaságtól származó, a részvényesi jogok megfelelő gyakorlását lehetővé tevő valamennyi információt kötelesek lesznek szabványos formában, időben a részvényesek rendelkezésére bocsátani.

Az új szabályokhoz kapcsolódó valamennyi költséget is nyilvánosságra kell hozniuk.

Az intézményi befektetők, az eszközkezelők és a részvényesi képviseleti tanácsadók átláthatósága

Az új követelmények segítségével az intézményi befektetők és az eszközkezelők átláthatóbbá tehetik a részvényesi szerepvállalással kapcsolatos megközelítésüket. A részvényesi szerepvállalásra vonatkozó politikát kell kidolgozniuk és közzétenniük, vagy ellenkező esetben meg kell indokolniuk az ilyen politika hiányát.

Az említett politika azt írja le, miként érvényesítik a részvényesi szerepvállalást a befektetési stratégiában, illetve ismerteti a szerepvállaláshoz kapcsolódó, általuk végzett tevékenységeket.

Magában foglalja továbbá a tényleges és potenciális összeférhetetlenségek kezelésére szolgáló politikákat is, különösen akkor, ha az intézményi befektető vagy az eszközkezelő vagy azok kapcsolt vállalkozása jelentős üzleti kapcsolatban áll a befektetést fogadó vállalkozással.

Számos intézményi befektető és eszközkezelő veszi igénybe részvényesi képviseleti tanácsadók szolgáltatásait, akik kutatással, tanácsadással, illetve ajánlásokkal segítik a befektetőket abban, hogy miként szavazzanak a tőzsdén jegyzett társaságok közgyűlésein. Noha a részvényesi képviseleti tanácsadók fontos szerepet játszanak a vállalatirányításban, mivel elősegítik a vállalati információk elemzéséhez kapcsolódó költségek csökkentését, egyúttal jelentősen befolyásolhatják a befektetők szavazás során tanúsított magatartását.

Lényeges szerepükre tekintettel az irányelv átláthatósági követelményeket ír elő e tanácsadókra vonatkozóan, és magatartási kódex is készül a részükre.

A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek

A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek hátrányosak lehetnek a társaságokra és azok részvényeseire nézve, mivel lehetőséget biztosíthatnak a kapcsolt félnek arra, hogy a társaságtól értéket szerezzen meg.

Emiatt az új irányelv úgy rendelkezik, hogy a társaság érdekeinek megfelelő védelme érdekében a kapcsolt felekkel folytatott jelentős ügyletekhez szükség van a részvényesek, illetve az ügyviteli vagy a felügyeleti testület jóváhagyására.

A társaságoknak a jelentős ügyletet legkésőbb annak megkötésekor nyilvánosan be kell jelenteniük, feltüntetve minden olyan információt is, amelyek alapján értékelhető az ügylet tisztességes volta.

A következő lépések

Az új irányelvet közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az új rendelkezéseket nemzeti jogukba átültessék.

2017. április 3., hétfő
Ljubljana (Szlovénia)
09.15 Találkozó Borut Pahor elnökkel
09.50 Találkozó Miro Cerar miniszterelnökkel (sajtónyilatkozatok ± 11.00)
Szkopje (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság)
14.00 Zárt körű találkozó Gjorge Ivanov elnökkel (sajtónyilatkozatok ± 14.30)
14.50 Munkaebéd Gjorge Ivanov elnökkel
Szófia (Bulgária)
19.30 Vacsora, házigazda: Rumen Radev elnök

2017. április 4., kedd
Szófia (Bulgária)
10.35 Tájékoztató a bolgár határbiztonsági intézkedésekről
10.55 Találkozó Rumen Radev elnökkel
11.30 Munkaebéd
12.40 Zárt körű találkozó Rumen Radev elnökkel (sajtónyilatkozatok ± 13.00)

2017. április 5., szerda
Athén (Görögország)
10.00 Találkozó Prokópisz Pavlópulosz elnökkel
10.45 Találkozó Alékszisz Cíprasz miniszterelnökkel (sajtónyilatkozatok ± 11.45)

2017. április 7., péntek
11.00 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása

Pontosan 60 évvel ezelőtt születtem, tehát egyidős vagyok az Európai Közösséggel. Ezért kérem, engedjék meg, hogy ma kissé személyesebb hangvétellel szóljak Önökhöz. Mint azt Önök is tudják, a születés helye gyakran fontosabb a születési időnél. Az én szülővárosom Gdańsk: egy olyan város, amelyet lengyelek és németek, hollandok, zsidók, skótok és franciák építettek kitartóan, évszázadokon keresztül. 1945-ben – éppen márciusban – Hitler és Sztálin néhány nap alatt lerombolta, porig égette a szülővárosomat.

Nyolc éves voltam, amikor a Közösség az egyesítési szerződéssel létrehozta az egységes Tanácsot és az egységes Bizottságot; akkoriban még mindig egy leégett város romjai között jártam be az iskolába. A második világháború számomra nem valami elvont fogalom.

1980-ban, egy évvel az első európai parlamenti választások után otthonomból, Gdańskból indult útjára a Szolidaritás – Solidarność – mozgalom. Ott voltam a munkások között a gdański hajógyárban, Lech Wałęsával együtt, akinek elég bátorsága volt ahhoz, hogy a kommunista rezsim arcába kiabálja az igazságot az álmainkról. Egyszerű álmok voltak ezek: álmok az emberi méltóságról, a szabadságról és a demokráciáról. Akkoriban mindannyian Nyugat felé tekintettünk, a szabad és éppen egyesülő Európa felé, ösztönösen megérezve, hogy ott megtaláljuk a jövőt, amelyről álmaink szóltak. És bár tankokat és katonákat küldtek ránk, az álmok megmaradtak.

Amikor 1987-ben az Egységes Európai Okmány hatályba lépett (és ezzel létrejött egységes piac), mi lengyelek az utolsó csatára készültünk. A Szolidaritás győzött, és nem sokkal később a berlini fal is leomlott; megnyílt előttünk az út Európa felé. Mintegy 20 évvel később már lengyel miniszterelnökként én nyitottam meg Európa legmodernebb stadionját – természetesen szülővárosomban, Gdańskban. A városban, amely addigra teljesen újjáépült és szebb lett, mint valaha. Hazám akkor már nyolc éve az Európai Unió tagja volt.

Ezzel a rövid történelmi eszmefuttatással a célom ma azt volt, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá tegyem: annak a több millió embernek, akik a mai napon fővárosaink utcáin, Róma, Varsó, sőt London utcáin demonstrálnak majd, az Európai Unió nem a hangzatos jelmondatokat, az eljárásokat és a szabályokat jelenti. A mi Uniónk garancia: annak biztosítéka, hogy a szabadság, a méltóság, a demokrácia és a függetlenség nem pusztán álom, hanem a mindennapi valóságunk.

A vasfüggöny mögött, ahol az életem több, mint felét töltöttem, még álmodni is tilos volt ezekről az értékekről. Az akkori Európa valóban kétsebességű Európa volt. Ezért ma hangosan megismételhetem azt az egyszerű igazságot, hogy semmi sem tart örökké, hogy egy szabad világ felépítéséhez idő, sok erőfeszítés és áldozat kell. Ez az oka annak, hogy az egész földkerekségen ily kevés helyen jött létre. De nekünk mégis sikerült. Ám egy ilyen szabad világot könnyű tönkretenni. Egyetlen pillanat elég hozzá, épp úgy, ahogy szülővárosomban is elég volt.

A mai napon Rómában megújítjuk azt az különleges szövetséget, melyet nagy elődeink 60 évvel ezelőtt kötöttek szabad nemzeteink között. Akkoriban nem volt szó több sebességről, kilépési utakról, az akkori vezetők a közelmúlt történetének tragikus körülményei dacára teljes hitüket Európa egységébe vetették. Kolumbuszi bátorsággal indultak el ismeretlen vizeken, hogy egy új világot fedezhessenek fel.

Mondják meg nekem: miért kéne pont most elveszítenünk a hitünket egységünk értelmében? Azért csupán, mert az egység mára valóssá vált? Vagy talán meguntuk, belefáradtunk volna?

Európára mint politikai entitásra két lehetőség vár: vagy egységes lesz, vagy nem lesz. Csakis egy egységes Európa léphet fel szuverén Európaként a világban. És csakis egy szuverén Európa tudja garantálni nemzetei függetlenségét, polgárai szabadságát. Európa egysége nem valamiféle bürokratikus modell, hanem közös értékeink és demokratikus normáink összessége. Ma már nem elegendő, hogy összetartásra szólítunk fel vagy a több sebesség ellen tiltakozunk. Ennél sokkal fontosabb, hogy betartsuk a közös szabályokat, azaz tiszteletben tartsuk az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, a szólás és a gyülekezés szabadságát, a fékek és ellensúlyok rendszerét és a jogállamiságot. Mert valójában ez az európai egység alapja.

Az Uniónak mai megemlékezésünk után még inkább azzá kell válnia, ami: közös elveken nyugvó, kifelé szuverén módon fellépő, politikailag egységes Unióvá. Önök most bizonyíthatják, hogy valódi vezetői Európának, hogy fontos Önöknek az európai integráció hőseinek 60 éve hátrahagyott öröksége. Köszönöm.

Üdvözlöm Önöket. Engedjék meg, hogy először is köszönetet mondjak Joseph Muscat miniszterelnöknek a szíves vendéglátásért, és a máltai elnökség által végzett rendkívüli munkáért. Az olyan időkben, mint amilyen a mostani is, nagyon fontos, hogy a Tanács soros elnöksége a folyamatosságot biztosítva, határozottan és kiválóan végezze munkáját. Ezért külön köszönet illeti Önöket, Joseph.

Megbeszélésünk fő napirendi pontját nyilvánvalóan a brexit adta.

Ma az a feladat hárul rám, hogy javaslatot tegyek a 27 állam-, illetve kormányfő részére a brexittel kapcsolatos tárgyalási iránymutatásokra. Miután a szerdai bejelentés elindította az 50. cikk szerinti eljárást, a tárgyalóasztal egyik oldalán mi huszonheten, a másik oldalon pedig az Egyesült Királyság foglal helyet. Nagyon gyors ütemben dolgoztunk, hiszen mint azt Önök is tudják, a Szerződés értelmében két éven belül megállapodásra kell jutnunk.

Szeretném vázolni javaslatom fő elemeit és elveit. Ezek az elemek és elvek egyben alapkövek is, amelyekhez ragaszkodunk.

Az a feladatunk, hogy megszüntessük azt a bizonytalanságot és fennakadást, amelyet az Egyesült Királyság döntése okozott az uniós polgárok, vállalkozások és tagállamok számára. Ahogyan azt már elmondtam, e feladatunkkal lényegében kárelhárításra szerződtünk.

Mindenekelőtt és elsősorban az emberekre, az Egyesült Királyságban élő, dolgozó és tanuló uniós polgárokra kell gondolnunk, az ő érdekeiket kell megvédenünk. Az Egyesült Királyság kiválásának pillanatáig ezeknek az embereknek jogai maradéktalanul érvényesülnek. Ahhoz azonban, hogy az érintettek jogállása és helyzete a kilépést követően is rendezett legyen, kölcsönös, érvényesíthető és megkülönböztetéstől mentes garanciákról kell gondoskodnunk.

Másodsorban, el kell kerülnünk, hogy az európai vállalkozások működését nehezítő joghézagok alakuljanak ki annak nyomán, hogy a brexitet követően az uniós jog nem lesz alkalmazandó az Egyesült Királyságra.

Harmadsorban gondoskodnunk kell arról, hogy az Egyesült Királyság eleget tegyen minden, még tagállamként vállalt pénzügyi kötelezettségének. Elvégre a tisztesség megkívánja, hogy az emberek, közösségek, kutatók és akadémikusok, mezőgazdasági termelők és így tovább, azaz minden érintett részesüljön abban a támogatásban, amire mind a 28-an ígéretet tettünk, és amivel tartozunk. Biztosíthatom Önöket arról, hogy az Unió a saját részéről teljesíteni fogja minden kötelezettségvállalását.

Negyedszer, olyan rugalmas és kreatív megoldásokra törekszünk, amelyek révén elkerülhető válik az Észak-Írország és Írország közötti szigorú határellenőrzés. Ez az északír békefolyamat támogatása miatt is rendkívül fontos.

E négy kérdés mindegyike napirenden lesz tárgyalásaink első szakaszában. Csak akkor kezdhetjük majd meg a leendő viszonyrendszerünkre vonatkozó megbeszéléseket, ha a kilépéshez közvetlenül kapcsolódó fenti kérdésekben már kielégítő eredményekre jutottunk. Az Egyesült Királyság részéről elhangzott az a javaslat, hogy minden kérdésben egy időben, párhuzamosan kezdjük meg a tárgyalásokat. Erre nem fog sor kerülni.

Ami leendő viszonyrendszerünket illeti, osztozunk az Egyesült Királyság azon szándékában, hogy szoros partnerség alakuljon ki közöttünk. A gazdaság területén túlmutató, a biztonsági együttműködést is magában foglaló szoros kötelék közös érdekünk.

Az előttünk álló tárgyalások minden bizonnyal nehezek és összetettek lesznek, és néha előfordulhat konfrontáció is. Ez megkerülhetetlen. A huszonhetek nem fognak és nem is akarnak a büntetés szellemében tárgyalni. A brexit önmagában már épp elég büntetés mindannyiunk számára. Több mint negyven évnyi összetartozás után tartozunk egymásnak annyival, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a lehető legzökkenőmentesebb szétválás érdekében.

Éppen ezért Theresa May miniszterelnökkel megállapodtunk abban, hogy a folyamat során rendszeres és szoros kapcsolatot tartunk fenn. Az Európai Tanács áprilisi ülését megelőzően szándékomban áll Londonban meglátogatni a brit miniszterelnökasszonyt. Köszönöm figyelmüket.

Hát itt van, megérkezett, hat oldal: kezemben tartom Theresa May miniszterelnök bejelentését arról, hogy az Egyesült Királyság elindítja az 50. cikk szerinti eljárást, és ezzel hivatalosan kezdetüket veszik a tárgyalások az ország Európai Unióból való kiválásáról. Nincs okunk arra, hogy azt a látszatot keltsük, mintha akár Brüsszelben, akár Londonban örömteli napra ébredtünk volna. Az európaiak döntő többsége, köztük a brit szavazók közel fele azt szeretné, hogy együtt maradjunk, hogy a sziget ne sodródjon távolabb a kontinenstől. Magam sem akarok úgy tenni, mintha örülnék.

Paradox módon azonban a brexitnek pozitív vonzata is van, mégpedig az, hogy mi, a 27 tagállam közössége, eltökéltebbé és egységesebbé váltunk. Ez szilárd meggyőződésem, különösen a Római Nyilatkozat fényében, és ma bátran kijelenthetem, hogy a jövőben is, az előttünk álló nehéz tárgyalások alkalmával is ugyanilyen eltökélten és egységesen fogunk fellépni.

Ez azt jelenti, hogy mind jómagam, mind a Bizottság erős mandátummal rendelkezünk a 27 tagállamból Unió érdekeinek védelmére. Ebben a folyamatban nincs nyertes fél, ahogyan nyeremény sincsen. Lényegében kárelhárításra szerződtünk. A mi célunk egyértelmű: a kilépés a lehető legkevesebb költséggel járjon az uniós polgárok, vállalkozások és tagállamok számára. Minden tőlünk telhetőt megteszünk e célért, és ehhez meg is van minden eszközünk. A mai napon csak annyit szeretnénk hangsúlyozni, hogy egyelőre semmi nem változott: a kilépés pillanatáig az uniós jogszabályok továbbra is érvényesek maradnak az Egyesült Királyságra nézve, így azokat az országban alkalmazni kell.

Végül engedjék meg, hogy elmondjam: az Európai Tanács épp most adott ki egy hivatalos nyilatkozatot, amelyben a vezetők kiemelték, hogy egységesen fogunk fellépni, és a tárgyalások megkezdésekor mindenekelőtt azokra a tényezőkre fogunk koncentrálni, amelyek lehetővé teszik a kiválás rendezett lebonyolítását. Pénteken megküldöm a tagállamok számára a tárgyalási irányelveket tartalmazó javaslatot, amelyről az Európai Tanácsnak az április 29-i ülésén kell megállapodásra jutnia.

Pénteki, Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel közös sajtókonferenciánkon visszatérek még erre a kérdésre, és ismertetem javaslatainkat.

Mit is mondhatnék még? Máris hiányoztok.

A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága 2017. március 29-én támogatásáról biztosította azt a javaslatot, amelynek célja a földrengések, áradások, szárazság és más természeti katasztrófák sújtotta térségeknek nyújtott uniós támogatás növelése. A javaslat értelmében az újjáépítési költségek 90%-át az Unió állná; ezzel néhány térség esetében a jelenlegi 50%-ról majdnem a duplájára emelkedne az EU által nyújtott pénzügyi hozzájárulás. A mai döntés értelmében a máltai elnökség megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

„Aki saját szemével látta már egy természeti katasztrófa következményeit, tudja, hogy azok milyen pusztítást vihetnek véghez az emberek életében. A természeti katasztrófák bekövetkeztét nem tudjuk megakadályozni, de támogatást nyújthatunk az érintett térségeknek, és segíthetünk az újjáépítésben. Ezért hoztuk ma ezt a határozatot.”

Ian Borg, az uniós alapokért felelős máltai parlamenti államtitkár, a Tanács soros elnöke

Az uniós finanszírozás arányának növelése az Európai Regionális Fejlesztési Alapból nyújtott kifizetésekre vonatkozna. Az Alap Unió által finanszírozott részének teljes összege, a 2014–2020-as időszakra előirányzott mintegy 196,4 milliárd euró változatlan maradna.

Az Alapból nyújtott nagyobb arányú uniós finanszírozás kiegészítené azt a már meglévő pénzügyi támogatást, amelyet az EU a szolidaritási alapból bocsát rendelkezésre. A szolidaritási alapból évente legfeljebb 500 millió euró támogatás vehető igénybe a tagállamok számára, hogy meg tudjanak birkózni az őket sújtó természeti katasztrófákkal.

Március 27., hétfő
11.00 Találkozó Mahmúd Abbász palesztin elnökkel

2017. március 28., kedd
12.30 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
16.00 Találkozó Giorgi Kvirikasvilivel, Grúzia miniszterelnökével (sajtónyilatkozatok ± 16.30)
19.15 Telefonbeszélgetés Theresa Mayjel, az Egyesült Királyság miniszterelnökével

2017. március 29., szerda
+/- 13.20 Tim Barrow nagykövet átadja Theresa May egyesült királysági miniszterelnök levelét az 50. cikk aktiválásának bejelentéséről – Fényképeket rendelkezésre fogunk bocsátani (videófelvételt azonban nem)
+/- 13.45 Sajtónyilatkozat az Egyesült Királyság bejelentéséről (Európa épület, sajtóterem)
17.30 Találkozó Pavel Filippel, a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével
Málta
22.45 Kétoldalú találkozó Bojko Boriszovval

2017. március 30., csütörtök
Málta
Az Európai Néppárt (EPP) kibővített csúcstalálkozója
10.30 Kétoldalú találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel
10.45 Kétoldalú találkozó Petro Porosenkóval, Ukrajna elnökével
12.30 Beszéd a csúcstalálkozón

2017. március 31., péntek
Málta
9.15 Kétoldalú találkozó Joseph Muscattal, Málta miniszterelnökével (sajtókonferencia ± 9.45)

Az Európai Tanács nyilatkozata 1

A mai napon az Európai Tanács kézhez kapta a brit miniszterelnök, Theresa May levelét, amelyben bejelenti az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. Erre a bejelentésre a 2016. június 23-án megtartott népszavazás nyomán került sor, és ezzel megkezdődik a Szerződés 50. cikke szerinti kilépési folyamat. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból, de készen állunk arra a folyamatra, amelyet mostantól végig kell vinnünk.

Az Európai Unió számára az első lépés az lesz, hogy az Európai Tanács elfogadja a tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokat. Ezen iránymutatások fogják meghatározni azokat a főbb álláspontokat és elveket, amelyek alapján az Unió nevében az Európai Bizottság tárgyalni fog az Egyesült Királysággal.

E tárgyalások során az Unió egységesen fog fellépni és gondoskodni fog az érdekei védelméről. Legelső prioritásunk az lesz, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a polgárok, a vállalkozások és a tagállamok számára az Egyesült Királyság döntése által kiváltott bizonytalanságot. Ennek megfelelően mindenekelőtt azokra a tényezőkre fogunk koncentrálni, amelyek lehetővé teszik a kiválás rendezett lebonyolítását.

A tárgyalások során konstruktív szellemben fogunk eljárni és megállapodásra fogunk törekedni. Reményeink szerint az Egyesült Királyságot a jövőben közeli partnereinek között tudhatjuk majd.

Donald Tusk elnök 2017. április 29-re összehívta az Európai Tanácsot.

 1 Az EUSZ 50. cikke szerinti bejelentést követően az Európai Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.

A Tanács 2017. március 3-án elfogadta a (KKBP) 2017/381 tanácsi határozatot [1]. A Tanács e határozatával 2018. március 6-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát. A szóban forgó intézkedésekkel az Unió az ukrajnai állami pénzeszközök 2014 előtti hűtlen kezeléséért felelősnek tartott 15 személyt sújtja: befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak rendelkezésükre.

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. március 4-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 58., 2017.3.4., 34. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

2017. március 24., péntek
Róma
15.30 Az európai szociális partnerek és az uniós intézmények rendkívüli ülése
18.00 Az uniós intézmények elnökeinek és az EU állam-, illetve kormányfőinek audienciája Ferenc pápánál
19.30 Kétoldalú találkozó Jüri Ratas észt miniszterelnökkel

2017. március 25., szombat
Róma – A Római Szerződések 60. évfordulója
9.00 Az EU állam-, illetve kormányfőinek fogadása Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel és Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel együtt
10.00 A Római Szerződések 60. évfordulójának megünneplése
11.50 Csoportkép
12.00 Közös sajtókonferencia Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Paolo Gentiloni, Olaszország miniszterelnöke és Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke részvételével
13.00 Díszebéd, házigazda: Sergio Mattarella, az Olasz Köztársaság elnöke

Március 27., hétfő
11.00 Találkozó Mahmúd Abbász palesztin elnökkel

2017. március 28., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
16.00 Találkozó Giorgi Kvirikashvili grúz miniszterelnökkel (sajtónyilatkozatok ± 16.30)

2017. március 29., szerda
17.30 Találkozó Pavel Filippel, a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével

2017. március 30., csütörtök
Málta
Az Európai Néppárt (EPP) kibővített csúcstalálkozója
09.30 Kétoldalú találkozó Bojko Boriszovval
10.30 Kétoldalú találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel
10.45 Kétoldalú találkozó Petro Porosenkóval, Ukrajna elnökével
12.30 Beszéd a csúcstalálkozón

2017. március 31., péntek
Málta
9.15 Kétoldalú találkozó Joseph Muscattal, Málta miniszterelnökével (sajtókonferencia ± 9.45)

A Tanács ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel az energiahatékonysági címkézés keretének megállapításáról szóló rendeletre vonatkozóan. A megállapodást a tagállamok állandó képviselőinek (Coreper) meg kell erősíteniük.

A javasolt rendelet a jelenleg életben lévő jogszabály (azaz a 2010/30/EU irányelv) helyébe lép majd, és amellett, hogy továbbra is érvényre juttatja az abban foglalt főbb elveket, egyértelműsíti, megerősíti és kiterjeszti a korábbi hatályt.

Az energiacímkézésre vonatkozó keret révén a vásárlók a jövőben még tisztább képet kapnának a háztartási gépek (pl. mosogatógépek, televíziók, hűtőszekrények stb.) energiahatékonyságáról és energiafogyasztásáról, ami segítené energiaköltségeik csökkentését. Mindez hozzájárulna az energiakereslet mérsékléséhez és a 2020-re, illetve 2030-ra kitűzött uniós energiahatékonysági célok eléréséhez.

A rendelet határidőket állapít meg a jelenlegi A+, A++ és A+++ energiaosztályok megszüntetésére: a jövőben a termékeket egy A-tól G-ig terjedő skálába sorolnák be. Az új jogszabály emellett rögzíti az ún. újraosztályozási eljárást, amellyel ezeket az osztályokat meghatározzák, és a technológiai fejlődés fényében korrigálják. Ezzel a magasabb energiaosztályok napjainkra jellemző túlzott mértékű alkalmazása hosszú távon elkerülhetővé válik, ami ösztönzi az innovációt, és így a kevésbé energiahatékony termékek kikerülnek a piaci forgalomból.

A javaslat világos szabályokat fektet le a magasabb energiahatékonysági osztályok népszerűsítését célzó promóciós kampányokra és nemzeti ösztönzőkre vonatkozóan, valamint előírja, hogy az energiacímkézési követelmények hatálya aló termékeket adatbázisban kell nyilvántartani. E termékadatbázis létrehozása révén eredményesebbé válnak a végrehajtási mechanizmusok és a fogyasztók számára átláthatóbbá válik a címkék használata.

A megállapodás főbb elemei

A 2016 júliusában, szeptemberében és októberében tartott háromoldalú egyeztető üléseket és több, a technikai kérdésekkel foglalkozó ülést követően a jogalkotók ideiglenes megállapodásra jutottak a rendelet hatályáról, a rendeletben foglalt fogalommeghatározásokról, továbbá a piacfelügyeletre és a harmonizált szabványokra vonatkozó rendelkezésekről. A 2017. március 21-i, negyedik háromoldalú egyeztető ülésen a felek politikai megállapodást értek el az alábbi három kérdésben is:

Az osztályok meghatározása és korrekciója (újraosztályozás)

A javaslat rendelkezik az összes, címkével ellátott termék esetében az osztályok meghatározásáról („első újraosztályozás”), és arra termékkategóriánként eltérő, rögzített határidőket állapít meg:

az általános határidő 6 év, ami a címkék üzletekben való megjelenése céljából 18 további hónappal meghosszabbítható;
15 hónap a „fehéráru” esetében (mosogatógépek, hűtőszekrények, mosógépek), ami a címkék üzletekben való megjelenése céljából további 12 hónappal meghosszabbítható; valamint 9 év a fűtőberendezések és vízmelegítők esetében, a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés értelmében az utóbbiakra vonatkozó jogi aktusokat legkésőbb 12 évvel a rendelet hatálybalépését követően kell elfogadni.

Mihelyt az A+ energiaosztályt feltüntető összes címke eltűnik a piacról, az osztályok meghatározását korrigálják a legfelső energiaosztályokba tartozó termékek arányának függvényében, vagyis akkor, ha a termékek legalább 30 %-a a legfelső, A energiahatékonysági osztályba tartozik, illetve legalább 50 %-a a két legfelső, azaz A és B energiahatékonysági osztályba tartozik. Az osztályok meghatározásakor, illetve korrigálásakor úgy kell eljárni, hogy ebbe a két legfelső osztályba kezdetben egy termék se tartozzon, és az elkövetkező tíz évben előreláthatólag a termékmodellek legfeljebb fele kerüljön ebbe az osztályba.

Termékadatbázis

A termékadatbázis 2019 januárjától működik majd, és lehetővé teszi a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai számára, hogy érvényt szerezzenek a címkézési követelményeknek, és ellenőrizni tudják, hogy a címkén feltüntetett, a gyártó által bejelentett energiahatékonyság valóban megfelel-e a valóságnak. Az adatbázis nyilvános része egy felhasználóbarát, gyakorlati célokat szolgáló felület. Emellett létezik majd egy megfelelési rész is, amihez csak korlátozottan lehet hozzáférni, hogy meg lehessen őrizni a gyártók érzékeny kereskedelmi adatainak bizalmas jellegét és garantálni lehessen ezen adatok védelmét.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Az osztályok meghatatározására és korrigálására (újraosztályozásra) vonatkozó eljárásokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fogják meghatározni, a jogalkotók ugyanakkor úgy határoztak, hogy a termékadatbázisra és a védintézkedési eljárásra végrehajtási jogi aktusok fognak vonatkozni.

Konrad Mizzi máltai miniszter a következőket nyilatkozta: „Nagyon örülünk, hogy sikerült elérni ezt a megállapodást. Az energiacímkézésre vonatkozó új szabályoknak köszönhetően az elektromos háztartási készülékeket vásárló fogyasztók könnyebben tudnak majd energiát megtakarítani. Ez segít az energiakereslet mérséklésében is, ami az energiaunióra vonatkozó stratégia egyik célja.”
Következő lépések

Amennyiben a Coreper jóváhagyja a megállapodást, elnöke levelet fog küldeni az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) elnökének,

amelyben jelzi, hogy ha a Parlament plenáris ülése a Coreper által jóváhagyott formában fogadja el a kompromisszumos szöveget, akkor a Tanács első olvasatban, módosítás nélkül fogja elfogadni azt.

Háttérinformációk

Az energiahatékonyot jelölő címkékre vonatkozó javaslat a Bizottság energiaunióra vonatkozó stratégiájának része.

Az Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben azt tűzte ki irányadó célul, hogy a 2030-ra előre jelzett energiafogyasztáshoz képest uniós szinten 27%-kal kell javítani az energiahatékonyságot. Ezt a célértéket 2020-ig felül kell vizsgálni azzal a céllal, hogy uniós szinten 30%-os javulást lehessen elérni.

A Bizottság 2015. július 15-én nyújtotta be javaslatát. Erről a javaslatról a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács 2015. november 26-án általános megközelítést fogadott el.

Az Európai Parlament a 2016. július 6-i plenáris ülésén szavazott a tárgyalási megbízásról.

A 27 tagállam, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetőinek nyilatkozata

A Tanács a mai napon vita nélkül határozatot fogadott el a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról.

A határozat célja, hogy orvosolja az energiaszerződésekre vonatkozó jelenlegi információcsere-mechanizmus hiányosságait annak érdekében, hogy javuljon az EU energiaügyi külkapcsolatainak átláthatósága és összhangja, valamint hogy megerősödjön az EU tárgyalási pozíciója a harmadik országokkal szemben.

A 2016 végén három alkalommal megtartott háromoldalú egyeztetéseken kompromisszum született a legfontosabb, alábbi kérdésekről:

• a kormányközi megállapodás fogalmának meghatározása: kiegészül a „nemzetközi szervezetekkel” és a „tranzittal”
• a kormányközi megállapodások Bizottság általi előzetes értékelésének hatálya: kiterjed majd a földgázra és a kőolajra, valamint tartalmazza majd a szokásos felülvizsgálati záradékot
• a tagállamoknak írásban meg kell indokolniuk a Bizottság számára, ha eltérnek a Bizottság előzetes értékelésében megfogalmazott véleménytől
• nem kötelező erejű jogi eszközök: önkéntes utólagos értesítés tárgyát képezhetik

A jogalkotási aktust – azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírta – ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A határozat 2017 folyamán lép majd hatályba, és a földgázellátás biztonságáról szóló rendelettel együtt jelentős szerepet fog játszani az energiaunióra vonatkozó stratégia biztonsági dimenziójának végrehajtásában.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy az elnökségünk idején sikerült elfogadni ezt a fontos jogalkotási aktust, amely az első ilyen aktus az energiaunió keretében. Szeretnénk köszönetet mondani a szlovák elnökségnek az általuk végzett előkészítő munkáért és a politikai megállapodásért, amelyet az elnökségük idején sikerült tető alá hozniuk az Európai Parlamenttel. E határozat növelni fogja az energiaügyi megállapodásokra irányuló, harmadik országokkal folytatott tárgyalások átláthatóságát, biztosítva ezáltal, hogy a megállapodások teljes mértékben megfeleljenek az uniós jognak és így hozzájáruljanak az energiabiztonsághoz.”

Konrad Mizzi, Málta energiaügyi minisztere

A faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja arra emlékeztet minket, hogy a világ különböző részein férfiaknak, nőknek és gyermekeknek továbbra is faji megkülönböztetést kell elszenvedniük bőrszínűk, faji hovatartozásuk, származásuk, kasztba tartozásuk, vallásuk, illetve etnikai származásuk vagy nemzetiségük miatt. A legalapvetőbb jogaiktól fosztják meg őket, és aránytalan mértékben sújtja őket a szegénység és az egyenlőtlenség.

Közel sem sikerült felszámolni a gyűlöletbeszédet és a rasszizmus, a faji megkülönböztetés és az idegengyűlölet egyéb megnyilvánulási formáit, amelyek egyre inkább terjedőben vannak. Mindez a világon mindenütt hatással van az egyenlőségre, a szabadságra, a szolidaritásra és az igazságosságra.

Az EU továbbra is elkötelezett a faji megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem mellett, mind határain belül, mind azokon túl. A tagállamokkal, a civil társadalommal és a nemzetközi partnerekkel együttműködésben olyan tevékenységeket folytatunk, amelyek tényleges változást hozhatnak. Ennek keretében megállapodtunk a főbb informatikai vállalatokkal arról, hogy fellépünk az interneten terjedő gyűlöletbeszéddel szemben. Létrehoztunk különböző fórumokat; ilyen például a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport. Szorgalmazzuk a legjobb gyakorlatok cseréjét. Azon munkálkodunk, hogy a közösségek jobban megértsék egymást, és foglalkozunk az érintett csoportok, így a zsidó és muszlim közösségek problémáival. A migránsok jobb integrációjára törekszünk, és szorgalmazzuk a színvonalas oktatást. Mind az Unióban, mind partnerországainkkal azon dolgozunk, hogy megelőzzünk a rasszizmust, a faji megkülönböztetést és az idegengyűlöletet, valamint fellépjünk azokkal szemben.

Globális szerepvállalásunk részeként továbbra is kitartóan támogatjuk a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményt. Folyamatosan a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia elleni 2001-es világkonferencián elfogadott durbani nyilatkozat és cselekvési program globális szintű végrehajtásán munkálkodunk. Az Afrikai Származásúak Nemzetközi Évtizede melletti elkötelezettségünkkel figyelmet biztosítunk az afrikai származású közösségeket a világ különböző részein érő megkülönböztetésnek is.

A faji megkülönböztetés kiküszöbölése globális kihívás, amellyel szemben a nemzetközi közösség egészének, a nemzetközi szervezeteknek és a civil társadalomnak közösen kell fellépnie. Mindannyiunk feladata az emberi jogok – saját jogaink – védelme, megóvása és előmozdítása. Csak akkor számíthatunk tiszteletre, ha kulturális gazdagságunk és sokszínűségünk elismerése mellett minden ember megkapja a neki járó tiszteletet.