«Наступного вівторка на Закарпаття та за його межі відправлять вісім вантажівок з допомоги гуманітарним вантажем для потребуючих, вартістю в сто мільйонів форинтів», – заявив у вівторок в Будапешті Шолтес Міклош, державний секретар Міністерства людських ресурсів, відповідальний за релігійні, національні та громадсько-суспільні зв’язки.
На пресконференції він розповів, що до складу вантажу входять медикаменти, медичні допоміжні засоби та товари тривалого користування. Половину вантажу призначено для Закарпаття, а половину – за межі області.
Згідно повідомлення держсекретаря, на березневий заклик до благодійного збору протягом одного дня відгукнулося п’ять організацій-членів Карітативної Ради – Католицький Карітас, Угорська Мальтійська служба допомоги, Угорський Червоний Хрест, Угорська реформатська служба допомоги та Баптистська служба допомоги. Після цього до благодійного збору приєдналися ще такі організації, як Загально-угорська єврейська релігійна община, Греко-католицька служба допомоги Святого Луки, та Служба допомоги Йоаннітів.
mti.hu/Kárpátalja.ma
A Norvégia nyugati partvidékén fekvő Bergenben épül a világ legmagasabb fából készült épülete.
Ősszel költözhetnek majd be az új tulajdonosok a 62 lakásos, 14 szintes házba, amely A fa nevet kapta.
A Norvégia második legnagyobb városának központjában, a Puddefjord hídnál álló épület 51 méter magas, ami 19 méterrel több mint a jelenlegi csúcstartó fából készült épület, az ausztráliai fővárosban, Melbourne-ben álló tízemeletes, 32 méteres ház.
A norvég mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium közleménye szerint az épületet modulokból építették, szerkezete ragasztott laminált faszerkezet, hivatalos nevén glulam. Ez a technológia igen környezetbarát, mivel megújuló alapanyagokat használ fel.
Számos magas épületet terveztek már fából Kanadában, Ausztriában, Norvégiában és Svédországban, de a bergeni az egyetlen, amelyet felépítettek.
Mintegy másfél évszázaddal ezelőtt, 1869. szeptember 11-én futott be Zomborba az első vasúti szerelvény, amit nyolcezer lelkes polgár köszöntött a város északi csücskében fölépített pályaháznál. Egy évre rá már működött az Alföld–Fiumeinek nevezett, Szeged–Rókus–Szabadka–Zombor–Dálja–Szarajevó közötti vasútvonal, mely 1870-ben készült el. Zomborban kereszteződnek a Szabadka–Gombos–Dálja közötti fő-, és a Baja–Újvidék mellékvonalak, innen indult ki a Zombor–Óbecse szárnyvonal.
Várhatóan több mint 40 ezer magyarországi és határon túli magyar diák és tanár utazására lesz lehetőség a Határtalanul! program keretében a 2015/2016-os tanévben 1,2 milliárd forint támogatással – tájékoztatta a köznevelésért felelős államtitkár szombaton az MTI-t.
Czunyiné Bertalan Judit hangsúlyozta: a Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, a határok lebontása, személyes kapcsolatok kialakítása és elmélyítése elsősorban a középiskolások körében.
“A program keretében a határon túli magyar iskolák tanulói hozzánk látogatnak el, az itthoni diákok pedig a szomszédos országok magyarlakta területeit keresik fel, így személyes tapasztalatokat szereznek a külhoni honfitársainkról” – mondta, közölve, hogy a magyarországi tanulók Erdélybe, Felvidékre, Délvidékre, Kárpátaljára, Szlovéniába és Horvátországba szervezett kirándulásokon vesznek részt.
Tájékoztatása szerint jelenleg öt pályázati kiírás érhető el: a Kárpátaljai akcióprogram, a Cserkészek a Kárpát-medencében, a velencei táboroztatás, a 7. évfolyamos diákoknak és kísérőtanáraiknak kiírt tanulmányi kirándulás, valamint a gimnáziumok közötti együttműködésre kiírt pályázat. A 7. évfolyamosoknak szóló pályázaton utazási és szállásköltség támogatására személyenként maximum 35 ezer forintra lehet pályázni, gimnáziumok esetében a támogatás 40 ezer, szakképzőiskolásoknál legfeljebb 50 ezer forint lehet utazónként – ismertette a támogatási összegeket Czunyiné Bertalan Judit.
Az államtitkár megjegyezte: a résztvevők tanulmányaikhoz kapcsolódó oktatási-nevelési jellegű és kulturális programokon vesznek részt, például egy adott témakörhöz tartozó nevezetességeket látogatnak meg.
A külhoni osztálykirándulásokat és iskolai együttműködéseket támogató Határtalanul! program idei pályázati kiírásai elérhetők az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő honlapján, a http://www.emet.gov.hu/felhivasok címen.
Nem kerül a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé az ausztráliai Nagy-korallzátony az UNESCO világörökségi bizottságának pénteki előzetes döntése értelmében, ugyanakkor a testület aggodalmát fejezte ki a világ legnagyobb koralltelepének hosszú távú jövőjével kapcsolatban, és Ausztráliának 2016 végéig jelentést kell tennie arról, mit tett a terület védelmére.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes bizottsága örömmel üdvözölte a romló ökológiai állapotú terület megóvására irányuló ausztrál erőfeszítéseket, ugyanakkor felhívta a figyelmet a korallzátony rossz kilátásaira, és kötelezettségeinek "szigorú" betartására szólította fel az ausztrál kormányt.
"A klímaváltozás, a rossz vízminőség és a part menti beruházások jelentik a legnagyobb fenyegetést a területre" - emelték ki közleményükben a szakemberek a németországi Bonnban tartott tanácskozásuk után.
Az elfogadott határozattervezet előírja Ausztráliának, hogy 2016 végéig tegyen jelentést a világszervezetnek a 2050-ig szóló zátonyvédelmi tervben előirányzottak teljesüléséről, bizonyítandó, hogy hatékony a hosszú távú program.
UNESCO-körökben úgy értékelik, hogy az előzetes döntés "nagyon világosan fogalmaz" Ausztrália számára a világörökségi listán tartás feltételeit illetően. A világszervezet meg akar bizonyosodni arról, hogy szigorúan betartják a vállalásokat, így valóban korlátozzák a kikötőfejlesztéseket és ártalmatlanítják a kotrási hulladékot.
A terv értelmében 2025-ig 80 százalékkal kell csökkennie a tengervízbe kerülő szennyezőanyagnak.
Az UNESCO bizottságának mostani határozata csupán "vázlat", amely további megbeszélések alapját képezi, és a végső döntést később fogják kimondani.
Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony 400 féle korallnak, 1500 halfajnak és négyezerféle puhatestűnek ad otthont, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatfajnak is.
Az ausztrál kormány márciusban 35 évre szóló tervet hirdetett meg az ausztrál kormány a Nagy-korallzátony védelmére. A víz minőségének javítását, a kikötőfejlesztések korlátozását, a kotrási hulladék tengerbe öntésének tilalmát célzó tervek megvalósításához újabb 100 millió ausztrál dollárt ígért Tony Abbott miniszterelnök.
A meghirdetett célok között szerepel a szervetlen nitrogén 50 százalékos csökkentése, a rovarirtó szerek legkevesebb 60 százalékos csökkentése a Nagy-korallzátony térségében 2018-ra, valamint a térségben élő tengeri állatok, köztük az ausztrál delfin, a tengeri tehén és a teknősök populációjának megőrzése vagy növelése 2020-ra.
Tavaly az ausztrál kormány létrehozott egy 40 millió ausztrál dolláros korallzátony-alapot, ennek az összegét emelték fel 140 millió ausztrál dollárra (30 milliárd forint). Ezáltal a kormány által meghirdetett környezetvédelmi fejlesztési programokra a Nagy-korallzátony térségében több mint kétmilliárd ausztrál dollárt költenek a következő tíz évben - közölte akkor Abbott.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Korallzátony 2050 Hosszútávú Fenntarthatósági Terv határozott választ ad az UNESCO világörökség bizottságának a Nagy-korallzátony biodiverzitásával, vízminőségével és ökoszisztémája egészségével kapcsolatos aggodalmakra.
Kontra Ferenc író, lapunk Kilátó mellékletének szerkesztője a héten vette át Zomborban a Dunatáji Herceg János Napok záró rendezvényén a Herceg János Irodalmi Díjat.
Jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban Hollandiában a muszlim általános iskolákba járó gyermekek száma - írta pénteken a Rotterdamban megjelenő Algemeen Dagblad (AD) című napilap.
A lap szerint 2010 óta 22 százalékkal több szülő választott iskolás korú gyermeke számára muszlim általános iskolát. Öt évvel ezelőtt 9000 ezer gyermek járt muszlim iskolába, ez a szám azonban erre a tanévre 11 ezerre nőtt.
Abdelszadek Masz, a hágai Iszlám Oktatási Csoport vezetője a változást a muszlimokkal szembeni bizalmatlanság erősödésével magyarázta. Mint a lapnak nyilatkozva elmondta, Hollandiában jelenleg olyan a helyzet, ami az összetartozás érzését erősíti az iszlám követőiben, és az összetartozás demonstrálására készteti őket. Az országban növekszik azoknak a száma, akik gyanakodva, de legalábbis bizonyos értetlenséggel néznek arra, aki burkát visel. A muszlim iskolában a gyerekek legalább egymás között vannak - tette hozzá.
A hollandiai muszlimok oktatási vezetője szerint a szülők döntésében szerepet játszik az is, hogy a vallási alapon álló általános iskolákba járó muszlim gyerekek tanulmányi eredményei jobbak, mint az egyéb intézményekben tanuló muszlim iskolásoké.
Hollandiában 49 muszlim általános iskolában folyik a közismereti tárgyak és a vallás oktatása, középiskolája azonban a muszlim közösségnek nincs.
Korábban működtettek két középiskolát is, egyet Amszterdamban, egyet pedig Rotterdamban, mára azonban már mindkettő megszűnt. A jelek szerint ugyanis a muszlim középfokú intézmények az Iszlám Oktatási Központ vezetője által említett jobb tanulmányi színvonalat nem tudták produkálni, az ott tanulók tudása mélyen alatta maradt a többi iskolatípusban elért eredményeknek. Az amszterdami középiskolát 2010-ben, a rotterdamit 2013-ban bezárták be.
A holland kormány a múlt héten állt elő - már nem először - olyan törvénytervezettel, amely betiltaná a teljes testet és az arcot takaró ruházat viselését a középületekben, az egészségügyi intézményekben, az állami iskolákban és a tömegközlekedési eszközökön. A javaslatról a még holland parlament mindkét házának határoznia kell.
Az adai Guba Éva nemrég költözött haza Magyarországról, hogy szülővárosában valósítsa meg álmait. Jelenleg családjával karöltve egy június 6-án esedékes nyárindító fesztivál megszervezésén fáradozik.
Éva tizenegy évig élt Magyarországon. Budapesten üzleti kommunikáció és média szakon szerzett oklevelet. Ezután szerepelt, illetve közreműködött a kereskedelmi televíziókban. Sok vívódás után döntötte el, hogy hazatér, s végül egyrészt magánéleti okokból hagyta ott a külföldi munkát, másrészt a rengeteg lemondás miatt.
– Nem volt karácsonyom, nem volt újévem, a szó legszorosabb értelmében reggeltől késő estig tartott a hajtás, s néha éjszaka is követni kellett a műsorokat – mesélte. Januárban jött végleg haza.
Az adai rekreációs központban, a focipálya melletti füves területen esedékes fesztivál ötlete onnan származik, hogy magyarországi munkája során rengeteg hírességgel megismerkedett, és felmerült benne, hogy ha már vannak ismeretségei és kapcsolatai, akkor miért ne használja ki a lehetőséget, hogy rajtuk keresztül egy kis színt, örömöt lopjon az itt élő emberek hétköznapjaiba.
Rendezvényükkel nemcsak a fiatalokat, hanem a közép- és az idősebb korosztályt is meg szeretnék szólítani. Ezért odafigyeltek arra is, hogy a belépők elérhető áron legyenek megvásárolhatók: a belépőjegyek elővételben 500, a helyszínen 700 dinárba kerülnek, az önkormányzatnak köszönhetően a gyermekek 10 éves korig ingyen látogathatják a rendezvényt.
No de kik is szórakoztatják majd a közönséget a jövő szombati fesztiválon? A buli sztárfellépője Tóth Gabi és zenekara lesz, előtte az úgyszintén magyarországi Tha Shudras zenekar koncertjén kapcsolódhatnak ki az emberek. Tóth Gabi fellépésére a hazai Perpetuum Mobile Band zenekar melegíti be a közönséget. A gyermekprogramok már délután megkezdődnek.
Pénteken Topolyára látogatott a Tartományi Gazdasági, Munkaügyi és Esélyegyenlőségi Titkárság küldöttsége, élén a tartományi titkárhelyettessel, Juhász Bálinttal. A látogatás célja, hogy a titkárság betekintést nyerjen a pályázatain keresztül társ-finanszírozott projektumok megvalósításába. A helyi önkormányzat épületében megtartott értekezleten Kislinder Gábor, Topolya polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, és a topolyai polgárok nevében elmondta, hálás azért, hogy a szűkös anyagi keretek között is találhatunk olyan partnereket, akik hajlandóak pénzt fektetni a község fejlesztésébe.
Az egyik legnagyobb horderejű és legszövevényesebb spanyol korrupciós botrány végére készül pontot tenni a bíróság. A Gürtel-, vagy Bárcenas-ügyként elhíresült afférba belekeveredett a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) több vezető politikusa, köztük Mariano Rajoy kormányfő is.
A héten kezdődött tárgyalásra mindössze hat vádlottat idéztek be, de csak egy volt politikus akad közöttük, Cristóbal Páez, a PP egykori ügyvezető igazgatója. A vádlottak padjára ült Luis Bárcenas korábbi pártpénztárnok is, akiről a 2013-ban kipattant ügy a nevét kapta. Sikkasztással, pénzmosással és adócsalással vádolják. Az ügyészség szerint fénykorában – egy korrupciós hálózat vezetőjeként – csaknem 48 millió eurót titkos svájci bankszámlákon rejtegetett; a törvénytelenül kapott pénz adományozóktól származott.
Bárcenast két éve tartóztatták le, de az idén januárban kiengedték, szabadlábon védekezhet. Már letartóztatásakor „ínycsiklandó” adatok jelentek meg a médiában. Ezekből kiderült, hogy a PP-ben titkos, úgynevezett B kassza működött, amelybe a befizetések jó része – zsíros állami megrendelések reményében – (pártközeli) magáncégektől érkezett. A pénzből Bárcenas és munkatársa, a szintén vádolt Álvaro Lapuerta, 1990 és 2008 között választási kampányokat, ingatlanfelújításokat és jutalmakat fizetett ki. Nem kizárt, hogy a feketén szerzett pénzből a kormánypárt működésére is jutott. Bizonyosra vehető, hogy a támogatottak között néppárti parlamenti képviselők, köztisztviselők és magas rangú állami tisztségviselők is voltak. Alkalmanként 5000–15 000 euró „bérkiegészítést” kaptak.
Bárcenas titkos könyvelése szerint Mariano Rajoynak évekig 25 200 euró ütötte a markát. Az összegekhez azonban a néppárti José María Aznar által 1996 és 2004 között vezetett kormány minisztereként jutott. Rajoy korábban tagadta ezt, de a botrány kipattanása után a parlamentben (már kormányfőként) közvetett módon mégis beismerte. Igaz, azt is hozzátette, jövedelme után annak rendje-módja szerint adózott.
Az affért azonban már 2013-ban egy lejárató kampány részeként igyekezett beállítani, a visszaéléseket pedig Bárcenasra hárította, akinek azóta a nevét sem hajlandó kiejteni. Rajoy azzal védekezett, hogy hiba volt Bárcenasban bízni, mert a botrány rengeteget ártott az országnak. Sokan nem hittek neki, s tüntetéseken követelték lemondását.
A PP közben azzal védekezik, hogy a pénztárnok a saját szakállára dolgozott, amiről a vezetés nem tudhatott. A spanyolok java része persze nem hisz ezekben a „mesékben”, hovatovább meggyőződésük; a politikai elit nyakig mocskos.