A Nemzeti Liberális Párt azért nyújtotta be múlt héten a Ponta-kormány elleni bizalmatlansági indítványát, mert a szociáldemokraták nem akarnak olyan törvénymódosítást végrehajtani, amely lehetővé tenné, hogy a külföldön dolgozó mintegy 3 millió román állampolgár is megfelelő parlamenti képviselethez jusson a jövő évi parlamenti választásokon. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor már a május végi SZKT-n azt nyilatkozta rádiónknak, hogy mivel a kormánypártnak 58 fős többsége van a parlamentben, nem fog megbukni a kormány. A szövetségi elnök ugyanakkor azt is elmondta, hogy minden RMDSZ-es képviselő és szenátor maga dönti el, hogy megszavazza, vagy tartózkodik, ellene viszont nem szavaznak. A Szociáldemokrata Párt és a Románia Haladásáért Országos Szövetség tagjai tartózkodni fognak, tehát egyre kisebb az esélye annak, hogy átmegy a parlamenten a bizalmatlansági indítvány. A parlamenti vita holnap délelőtt 10 órakor kezdődik.
Az elmúlt időszakban röppentek fel hírek a Csíki Sör Manufaktúra eladásával kapcsolatban. Lénárd András tulajdonos szerint a híresztelések abból indultak ki, hogy több befektető is érdeklődött a társulási lehetőségek felől. A Csíki Sör Manufaktúra tulajdonosa azt nyilatkozta, a gyár jövőre épülhet fel és a jelenlegi gyárnál nagyobb lesz méreteit tekintve, írja a Transindex hírportál. Az új gyárat ugyancsak Csíkszentsimonban építik fel, mivel a sör sikere az ottani víznek köszönhető. A manufaktúra tavaly kezdte el működését, a Heineken Románia pedig év végén pert indított a cég ellen ellen, mivel a Heineken szerint az Igazi Csíki Sör lopott márka, és összetéveszthető a Heineken által gyártott Ciuc Premium sörrel.
A tervek szerint az új egységnek 926 alkalmazottja lesz, a hatóság működtetése pedig mintegy 500 millió lejes plusz költséget jelent az államnak 2015-ben. Az erdészeti őrség létrehozásáról a Környezetvédelmi Minisztérium dolgozott ki egy sürgősségi rendeletet, miután a legfelső védelmi tanács nemzetbiztonsági kérdésnek minősítette az illegális fakivágásokat. A sürgősségi rendeletben az új őrség létrehozását azzal indokolják, hogy Romániában évente 8,8 millió köbméter fát vágnak ki törvénytelenül, ez pedig az országban kitermelt famennyiség egyharmadát jelenti. Az új alakulat célja az illegális erdőkitermelés visszaszorítása, de a kormány nem határozott meg pontos célértékeket.
Maros megyében az érintettek több mint fele benyújtotta már kérelmét. Az igénylések jelenlegi állapotáról a Maros Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség aligazgatója, Bordi Kacsó Zsolt tájékoztatta az Erdély FM-et:
„Tehát Maros megyében eddig átvettünk 18400 kérést a 30700-ból, és elég nagy a gazdák száma, akik utolsó pillanatban teszik le kérésüket. A kritikus helyzet a szászrégeni központnál van, ott vannak a legtöbben, oda kértük a csendőrség segítségét, tehát tegnaptól, mert tegnaptól indult be a nagy tömeg. Máshol nem mondhatni, mert elég jól megszerveztük, és igyekszünk a torlódást elkerülni. A megyei központnál például programálás szerint vesszük át a nagygazdák kérelmeit.”
Bordi Kacsó Zsolt azt is elmondta, hogy a Maros megyei központnál azokat a gazdákat várják, akiknek 50 hektárnál nagyobb területük van, a marosvásárhelyi központban pedig a kisebb területtel rendelkező gazdákat fogadják. Az aligazgató szerint a helyi irodában sincsenek fennakadások, itt a kérelmek többségét már leadták. A Maros megyei központtól eltérően a Hargita megyei központban csendőrök segítenek a rendfenntartásban.
„Jelen pillanatban is mintegy 90 ember várakozik az APIA ügynökség épülete előtt, jobban mondva a kertje előtt, mert most már az épület főbejáratához sem engedik be őket. Az ügyintézés kezdete úgy zajlik, hogy valaki kijön és akkor települések szerint öt embert fogadnak. A rendet két csendőr valamint egy biztonsági cég 4 embere őrzi, hogy ne történjen rendbontás. Az igénylők többsége nem érti, hogy hogy lehet ilyen katasztrofális adminisztrációs helyzet az APIA-nál, hogy miért nem lehet elintézni a dolgokat gyorsan, problémamentesen, viszont azt elismerik, hogy ők is az utolsó pillanatban jöttek az igénylésükkel, mivel úgy gondolták, hogy határidő előtt kell leadni, ezért ráér még.”
Tankó Lehel kollégánkat hallották.
A Hargita megyei APIA-nál eddig 15 ezer területalapú támogatási kérelmet iktattak, ami körül-belül felét jelenti a korábbi években regisztrált kéréseknek. A munkaprogramot az APIA minden kirendeltségén meghosszabbították, sőt még hétvégén is fogadják a gazdák kéréseit. Az uniós területalapú támogatást június 16. és július 10-e között is lehet még igényelni, de ebben az időszakban minden napi késedelem után 1 százalékos támogatáscsökkentéssel büntetik a kérvényezőket.
Az állami fegyvergyárnak, a Romarmnak tavaly 23 és fél millió eurós üzleti forgalma volt, kétszerese az egy évvel ezelőtti eladásainak. A gyár azonban akár háromszor vagy négyszer több fegyvert is el tudna adni, ha növelné a termelései kapacitását, nyilatkozta a Ziarul Financiar napilapnak a Romarm igazgatója. Floarea Serban szerint nagyon sok megrendelésük van a Közel-Keletről, elsősorban lőszerek és gyalogsági fegyverek iránt van kereslet. A Romarmnak 15 fiókegysége van az országban. A legtöbb esetében a berendezések korszerűsítésére és a gyártási vonal bővítésére lenne szükség, ahhoz, hogy növeljék a termelést. Az is felvetődött, hogy harci járműveket is gyárthatnának, ha lenne rá elég megrendelő. Jelenleg ugyanis sem tankokat, sem páncélautókat nem gyártanak Romániában.