A munkácsi 128-as hegyi gyalogdandár három katonája esett el Kelet-Ukrajnában – a hírt Ljudmilla Bandurcsak kárpátaljai önkéntes posztolta az egyik közösségi oldalon.
Az áldozatok között nincs kárpátaljai veszteség. Az önkéntes egy hmelnyicki, egy ivano-frankivszki és egy csernyivci járásból származó katona haláláról számolt be. Az egység két tagjának holléte ismeretlen.
Kárpátalja.ma
Júniusban 912 alkalommal vizsgálták meg a megyeszékhely levegőjének minőségét. Az eredmények szerint a szennyezőanyagok havi átlagos koncentrációja a májusi értékekkel összevetve nőtt, emelkedett a formaldehid és a szén-monoxid szintje – adta hírül a Novini Zakarpattya.
A tavaly júniusi havi középértékhez viszonyítva emelkedett a levegő nitrogén-dioxid, kén-dioxid, szén-monoxid szintje, valamint a por, a formaldehid és az oldható szulfátok mennyisége, azonban csökkent a nitrogén-oxid jelenléte a város levegőjében.
Kárpátalja.ma
1. A kutatók megosztottak a csók eredetét illetően. Az egyik tábor szerint a csókolózás szokása valószínűleg több millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor az emlősök a megrágott ételt a szájukon át adták át utódaiknak, az antropológusok másik csoportja szerint azonban egy ösztönös cselekedetről van szó.
2. A legkorábbi, csókolózáshoz hasonló tevékenységről, az orrok egymáshoz dörzsöléséről tudósító szövegek az i. e. 1500 környékén, Indiában keletkezett védikus irodalomból származnak. Az i. e. 8-9. századra datálható hindu eposzban, a Mahábháratában már az ajkak összeérintéséről is találunk szövegrészletet, a Kámaszútra pedig már egy egész fejezetet szentelt a csókfajták leírásának.
3. A csók nem csak Indiában volt ismert. Hérodotosz, az. i. e. 5. században élt görög történetíró megemlékezett róla, hogy a perzsa férfiak ajakcsókkal üdvözölték az azonos társadalmi rétegbe tartozó, arcra adott csókkal pedig a náluk alacsonyabb rangú társaikat.
4. A csókolózás elterjedéséhez nagyban hozzájárult, hogy az Indiát i. e. 326-ban elfoglaló Nagy Sándor hadseregének tagjai vezérük i. e. 323-ben bekövetkezett halála után szétszéledtek a világban, így rajtuk keresztül számos kultúra megismerhette a szokást.
5. A csókolózást Európában a rómaiak terjesztették el. A birodalom lakói háromfajta csóktípust is ismertek: az arcra adott osculum a baráti közeledést jelezte, a basium esetében már az ajkakat érintették össze a felek, a savium pedig a csók legszenvedélyesebb formája volt. Az esküvői csók szokása is a római időkre vezethető vissza. A hagyomány szerint a párok házassági szándék bejelentésekor váltottak egy szenvedélyes csókot egymással.
6. A középkori Európában az emberek társadalmi hierarchiában elfoglalt helyük szerint adtak csókot egymásnak. Az azonos rétegből kikerülők – függetlenül attól, hogy férfiak vagy nők voltak – a szájukat érintették össze. Minél távolabb csókoltak meg azonban valakit a szájától, annál nagyobb volt a két ember közötti társadalmi különbség. Mivel a középkorban a társadalom többsége írástudatlan volt, aláírás helyett sokan egy X betűvel, valamint egy arra nyomott csókkal hitelesítették a dokumentumokat.
7. A 17. század második felétől a csókot más gesztusok kezdték felváltani, mint például a meghajlás, a pukedlizés és a kalap megemelése. Angliában a csók kiszorulásához az 1665-os londoni pestisjárvány kiváltotta félelem is nagyban hozzájárult.
8. A filmtörténetben elsőként May Irwin és John Rice csókolta meg egymást az 1896-os A csók című némafilmben. A jelenet hatalmas botrányt okozott.
9. Számos csendes-óceáni szigeteken élő törzs mellett többek között a bolíviai sirionó indiánok és a szomáliak is csak az európaiak megjelenésével ismerték meg a csókot. 1897-ben Paul d’Enjoy antropológus feljegyezte, hogy az ajakra adott csók számos ázsiai kultúrában az undor jelének, sőt, a “kannibalizmus egyik formájának” számít.
10. Ázsia egyes területein még a 20. században is megbotránkozást keltett egy nyilvános csók. 1924-ben Auguste Rodin A csók című képét csak egy kis szobában, bambusszal eltakarva állították ki Tokióban.
Tegnap a polgármesteri hivatal átvételező bizottsága átvette a megújult Gál Sándor utcát és a hozzá tartozó Borvíz utcát. A munkálatok áprilisban kezdődtek, elsőként a gázvezetékeket cserélték ki, majd felújították az esővíz-elvezető hálózatot, majd leaszfaltozták a két utcát. 39 darab hársfát ültettek, 196 négyzetméternyi zöldfelületet alakítottak ki, bővítették a járdákat, amelyeket biciklisávokkal láttak el. Az út két oldalán összesen 49 parkolóhelyet létesítettek, és 4 világítótestet helyeztek el. A munkálat értéke 750 ezer lej, áll a csíkszeredai polgármesteri hivatal közleményében.
Ezt ma jelentette be Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt társelnöke a PNL állandó bizottságának ülése után. A rendkívüli ülésszakot a levélben történő szavazásra vonatkozó törvény elfogadtatása érdekében igényli a párt. Alina Gorghiu bejelentette, hogy azért kérik a rendkívüli ülésszakot, mert ha a törvényt nem szavazzák meg sürgősen, a 2016-os parlamenti választásokon nem alkalmazhatják. Kevesebb mint egy évvel a parlamenti választások előtt ugyanis már nem módosítható a törvény a Velencei Bizottság és az Alkotmánybíróság szerint. A törvény megszavazásával azt érné el a PNL, hogy a diaszpórában élők is arányos képviselethez jussanak a parlamentben. A rendkívüli ülésszakot az államelnök kérheti, továbbá a képviselőház és a szenátus állandó bizottsága vagy a képviselők és szenátorok legkevesebb egyharmada, ezért aláírásokat gyűjt a liberális párt.
Három cseh rendszámú személygépkocsi is mozgott a múlt hét végi munkácsi összetűzések színhelyén, amelyek közül legalább az egyik bizonyíthatóan lopott volt – jelentette kedden a cseh közszolgálati rádió, a Munkácson készített videófelvételekre és fényképekre hivatkozva.
A Jobb Szektor (PSZ) szélsőséges szervezet fegyveresei és Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő testőrsége között lezajlott, három halálos áldozatot követelő szombati fegyveres összetűzés mögött a keddi cseh lapok egybehangzó véleménye szerint az ukrán határon zajló csempészüzlet húzódik meg.
A cseh rendszámú személygépkocsik munkácsi szerepével kapcsolatban a Právo című baloldali napilap keddi jegyzetében úgy vélte, hogy a cseh hatóságoknak, elsősorban a titkosszolgálatoknak, nagyon alaposan ki kellene vizsgálniuk a történteket, mert nem lehet kizárni, hogy az események hátterében lévő befolyásos személyek valamelyike esetleg Csehországban él, sőt Csehországból is aktív részese az ottani eseményeknek. Egyelőre azonban az sem világos, hogy az összetűzések helyszínén mozgó cseh rendszámú kocsik melyik félhez tartoztak.
A Právo ugyanakkor emlékeztet: Csehországban jelenleg mintegy 140 ezer ukrán állampolgár tartózkodik engedéllyel, és gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni, hogy közülük ki miből él.
A cseh elhárítás (ÚZSI) nem kívánta kommentálni a Munkácson történteket. A szolgálat szóvivője felhívta az újságírók figyelmét arra, hogy az ÚZSI tevékenysége nem nyilvános, ezért arról semmiféle hivatalos tájékoztatást nem adnak.
A prágai külügyminisztérium sem kívánt nyilatkozni az ügyről. A szóvivő szerint a cseh rendszámú gépkocsikkal kapcsolatos információkat a biztonsági szolgálatoknak és a rendőrségnek kell kivizsgálnia.