Határon túli magyar portálok összesített hírei

Kárpátaljára látogatott Czunyiné dr. Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára november 10-én.

A kétnapos látogatás célja, hogy tájékozódjon a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás helyzetéről, s hogy átnyújtsa az ukrán tannyelvű iskolák számára készített magyarnyelvtan-könyveket.
A köznevelésért felelős államtitkár elsőként a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát (II. RF KMF) tekintette meg, ahol a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökségi tagjaival találkozott. Az elnökségi tagok bemutatták az adott régiók magyar tannyelvű oktatási helyzetét.
Varga Béla, a lembergi Szvit Tankönyvkiadó ungvári magyar szerkesztőségének vezetője a magyartankönyv-ellátottság nehéz helyzetét ismertette.

A tanácskozást követően a tankönyvek ünnepélyes átadása következett.
Dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola és a KMPSZ elnöke a rendezvényen elmondta, hogy ez egy történelmi pillanat, mivel sikerült elérni, hogy a regionális nyelvtörvény ne csak az orosz kisebbségre vonatkozzon. Ennek értelmében a magyar nyelvet is oktathatják második idegen nyelvként az ukrán tannyelvű iskolákban. A következő lépés, hogy megteremtsék a feltételeket a nyelv oktatásához. Ehhez kárpátaljai pedagógusok már elkezdték a tankönyvek kidolgozását, addig pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma felajánlotta, hogy az egyik magyartankönyv-családjukat biztosítja az oktatás elkezdéséhez.
Az elnök asszony köszönetet mondott a KMPSZ, a Rákóczi-főiskola, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet munkatársainak, s mindazoknak, akik munkájukkal segítették a magyar nyelv oktatásának megvalósulását az ukrán tannyelvű iskolákban. Számos akadályt kell még leküzdeni, többek között, hogy a magyar nyelv választható tárgy legyen a külső független tesztelésen – hangsúlyozta a KMPSZ elnöke.
Czunyiné dr. Bertalan Judit kiemelte, hogy Magyarország kormánya a Kárpát-medencei magyarság sorsát szívügyének, felelősségének és kötelezettségének tekinti. A jó egymás mellett élésnek a feltétele az elfogadáson alapul. Az elfogadás egyik lépcsője a megismerés, a megismeréshez viszont tudás kell. A tudás lehetőséget, esélyt és versenyképességet jelent. Kárpátalján a magyar mint idegen nyelv oktatása az ukrán tannyelvű iskolákban, jelenti a magyar kultúra, tradíciók és történelem megismerését is. Ez a kezdeményezés a kárpátaljai magyarság megmaradását jelentheti.
Palyko Tetjana, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet igazgatója elmondta, szerencsésnek tartja azokat a gyerekeket, akik kezükbe vehetik a kapott könyveket. Kiemelten fontosnak tartja a magyar mint második idegen nyelv bevezetését, ugyanis ennek köszönhetően az ukrán iskolás gyerekeknek módjukban áll megismerni a magyar kultúrát és hagyományokat.

Dr. Orosz Ildikó hangsúlyozta, hogy ezentúl nemcsak fakultációként vagy vasárnapi iskolákban, hanem államilag elismert intézményben tantárgyként szereplő nyelvként jelenik meg a magyar nyelv. Jelenleg Kárpátalján hivatalosan 797-en tanulják a magyar nyelvet idegen nyelvként.
Mivel a Beregszászi 5. Számú Középiskolában már 10 éves múltja van a magyar nyelv oktatásának, a Kárpátaljára érkező ezer könyvből az első tankönyvcsomagot Dzerin Kurucz Andrea, az említett iskola igazgatója vehette át a köznevelésért felelős államtitkártól.

A rendezvényen a kárpátaljai iskolák igazgatói, pedagógusai, oktatási hivatalok képviselői vettek részt.
Czunyiné dr. Bertalan Judit kárpátaljai látogatása Munkácson és Ungváron folytatódik november 11-én.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

Október közepén kollégánk, Papp Levente abban a városban járt, amely összeköti Európát és Ázsiát, a keleti és a nyugati kultúrát. Amellett, hogy Isztambulban megcsodálta az impozáns épületeket és belekóstolt a bazári zsibongásba, megtapasztalhatta a törökországi választások előtti hangulatot is. „A ...

Egyelőre még csak drukkolni lehet a Saul fiá-nak, hogy valóban szobrocskára váltsa az Oscar-reményeket, de tény, hogy ott van az Oscar-versenyben. Nyolcvanegy filmet neveztek idén a legjobb idegen nyelvű alkotásnak járó Oscar-díjra az elismerésről döntő amerikai filmakadémia tájékoztatása szerint. M...

A muzslyai Emmausz fiúkollégiumban kapott helyet a Mária Rádió újabb stúdiója, amelyet tegnap adtak át hivatalosan is rendeltetésének.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, valamint a Lehoczky Tivadar Kutatóintézete kiemelt feladatának tekinti a történelmi események évfordulóinak méltatását. A 2015-ös évet a Magyar Országgyűlés az elhurcolások emlékévének nyilvánította, ehhez kapcsolódóan Tanszékünk és Kutatóintézetünk 2015. november 20–21-én nemzetközi tudományos konferenciát szervez A kommunizmus áldozatai, rehabilitációs alternatívák Közép-Kelet Európában címmel. Célunk, hogy az újonnan fellelt források és újszerű megközelítések bemutatásán túl megfogalmazni az elhurcolt kárpátaljai magyarok politikai rehabilitációjának lehetőségeit, amelyek reményeink szerint előtérbe kerülhetnek az új ukrán közigazgatási reformok fényében. Szintén bemutatásra kerül a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által kidolgozott rehabilitációs törvényjavaslat.

A konferencia első napján előadások hangzanak el, a második nap tisztelettétel és koszorúzás a kommunizmus áldozatainak kárpátaljai emlékhelyein (Beregszász-Munkács-Szolyva útvonalon).
A rendezvényt Magyarország Igazságügyi Minisztériuma támogatja.

Helyszín: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Gross Arnold terem (Beregszász, Kossuth tér 6.)
Időpont: 2015. november 20-21, 10.00 óra (közép-európai i. sz.)

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

PROGRAM

9:00 – 10:00 Regisztráció

10:00 Megnyitó:
Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja
Brenzovics László, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke

Levezető elnök: Csatáry György
(II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Lehoczky Tivadar Kutatóintézete, vezető)

10:10 – Bocskor Andrea, Brüsszel (Európai Parlament, néppárti képviselő): Rehabilitációs törvények – EU-s vonatkozások.

10:30 – Répássy Róbert, Budapest (Magyar Országgyűlés, parlamenti képviselő): A kommunizmus bűnei és áldozatai az Alaptörvény tükrében.

10:50 – Brenzovics László, Ungvár (Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa, parlamenti képviselő, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, elnök): Rehabilitációs törvények – ukrán szabályozás.

11.10 – Máthé Áron, Budapest (Nemzeti Emlékezet Bizottsága, elnökhelyettes): Tettesek és áldozatok, győztesek és vesztesek Közép-Európában a második világégés idején.

11:30 – Ötvös István, Budapest (Nemzeti Emlékezet Bizottság, történész): Hogyan hasznosulnak a politikai törvénytelenségek?

11:50 – Bognár Zalán (Károli Gáspár Református Egyetem Jelenkori Magyar Történeti Tanszéke, tanszékvezető): Szovjet hadműveleti kudarcok – civilek tömeges elhurcolása.

12:10 – Kérdések, hozzászólások

12:30 – Kávészünet
Levezető elnök: Darcsi Karolina
(II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, tanár)

13:00 – Pallai László, Debrecen (Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, igazgató-helyettes): Versailles-tól Potsdamig – a kollektív jogoktól a kollektív bűnösségig.

13:20 – Molnár D. Erzsébet, Beregszász (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Kutatóintézete, kutató): A kárpátaljai elhurcolások történeti háttere a szovjet rendszer kiépítésének idején.

13:40 – Mák Ferenc, Szerbia: Néphatalom és népirtás – II. razzia a Délvidéken.

14:00 – Molnár Imre, Pozsony (Pozsonyi Magyar Intézet, igazgató): Eszterházy János, a kommunizmus csehszlovákiai magyar áldozata.

14:20 – Ozsváth Kálmán, Budapest (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola, abszolvált PhD-hallgató): Sándor István újpesti vértanú szalézi szerzetes élete, halála, rehabilitációja és boldoggá avatása.

14.40 – Szamborovszkyné Nagy Ibolya, Nagybereg (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, tanár): „Amiről sokáig beszélni sem volt szabad.”Lapok Nagybereg meg nem írt történelméből.

15:00 – Váradi Natália, Beregszász (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, tanár): 1956-os forradalom kárpátaljai vonatkozásai. (történeti megközelítés)

15.20 – Fodor Gusztáv, Tiszaszentimre (Tiszaszentimrei Református Egyházközség, lelkész): A Kárpátaljai Református Egyház a sztálini egyházpolitika szorításában.

15:40 – Bendász Dániel, Nagyszőlős (Munkácsi Görögkatolikus Püspökség, ny. főesperes): A Munkácsi Görög Katolikus Püspökség és elhurcolt papjaik rehabilitációja.

16:00 – Szendrey Anita, Beregszász (Debreceni Egyetem, Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola, abszolvált PhD-hallgató): Pásztor Ferenc püspöki helynök és paptársai, mint a kommunizmus áldozatai.

16:20 – Kérdések, hozzászólások

16.50 – Zárszó

17.00 – Állófogadás (Győr terem)

TISZTELETTÉTEL, KOSZORÚZÁS
A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK KÁRPÁTALJAI EMLÉKHELYEIN

Időpont: 2015. november 21.(szombat)
Indulás: Reggel 8:00-kor (a református templom melletti parkolóból)
Útvonal: Beregszász – Munkács – Szolyvai emlékpark.
Koszorúzás az emlékhelyeken.

 

A nemzet és a kisebbségi autonómia ügyének ismét egy rendíthetetlen hűségű harcosa távozott el körünkből.

Mához 224 éve született Katona József, drámaíró, költő és főügyész, akinek az életművét beárnyékolja a Bánk bán sikere és a magyar kulturális életben betöltött szerepe, holott gazdagabb munkásságot tudhat magáénak: több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről is.

Katona József 1791. november 11-én született Kecskeméten. Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. Apja 1802-ben Pestre vitte az I. gimnáziumi osztályba; de a sokat betegeskedő fiút szülei az iskolai év végén hazavitték és a 2. latin osztálytól kezdve a 6.-ig iskoláit Kecskeméten végezte. 1808-ban a filozófiai tanfolyamot (7. osztály) a szegedi piaristáknál kezdte meg, a második évet is itt folytatta, de ezen tanszakot 1810-ben, Pesten fejezte be.

1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. 1812-ben „delectans actorként” a pesti együtteshez szerződött, a színészeknek és a színtársaságnak akkori felügyelője, Mérey Sándor 1812. január 20-án nyerte őt meg, hogy a színpadon fellépjen. E társasággal vidékre is kirándult, Székesfehérvárra és Komáromba; sőt rendező is volt négy hónapig. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza iránti elfojtott szerelme.

1812-ben és 1813-ban többször fellépett Békési álnév alatt mint műkedvelő az akkori rondellában, és az egykorúak állítása szerint jó színészi tehetséggel bírt és szerepeiben meglehetős sikert aratott – Othello volt kedvenc szerepe. Szüleinek rábeszélésére a színészettel szakított és minden idejét az önképzésnek, különösen a magyar irodalom és az esztétika tanulmányozásának szentelte.

A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a Zsiska című, 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában taglalta), amikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt. A pályázat eredményhirdetésekor Katona művét meg sem említették, az sem tudható biztosan, hogy valóban megérkezett-e a címzetthez. Lehetséges (de közel sem biztos), hogy más darabokat is küldött, például a Jeruzsálem pusztulása címűt, illetve néhány szerző neki tulajdonítja a bírálóbizottság által bántóan ironikus kritikában részesített Kun László című szomorújátékot is; bár a korabeli közvélemény ezt Kisfaludy Sándornak tulajdonította. 1819-ben a székesfehérváriaknak átdolgozta a Bánk bánt, de a cenzor nem engedélyezte az előadást.

1815-ben, amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát, és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig. 1820 derekán, az akkori tisztújítás alkalmával folyamodott a kecskeméti uradalmi és városi tiszti alügyészi állásért, november 2-án ezen állásra megválasztották és hivatalát december 1-jén foglalta el. 1826. november 23-tól Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább. Ebben az évben egy színház tervrajzát is elkészítette a kecskeméti tanács számára.

1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg. Az írója halála után „legelső nemzeti drámává” magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.

Egy ideje gőzerővel és igen látványos formában folyik a korrupcióellenes harc Romániában, szinte hetente tartóztatnak le ismert politikusokat, polgármestereket, üzletembereket. Milyen  lélektani hatást gyakorol(hat) ez a sajátos küzdelem az egyszerű állampolgárokra? Erről kérdeztem  dr. Vargha Jenő ...

Éhségsztrájkba lépett kedden az észak-csehországi Drahonicében lévő menekülttábor lakóinak egy része, akik elégedetlenek a táborban uralkodó állapotokkal, és attól tartanak, hogy a cseh hatóságok visszaküldik őket származási országukba – közölte a cseh közszolgálati televízióval szerdára virradóra a menekülteket segítő Mikulás Vymetal evangélikus lelkész.

Vymetal szerint a 44 éhségsztrájkoló közül 43 iraki állampolgár, akikhez egy szomáliai férfi is csatlakozott. Az éhségsztrájkolók egy része értesítést kapott a cseh hatóságoktól, hogy kitoloncolják őket az országból, valószínűleg ez vezetett a tiltakozáshoz.
Drahonicében a prágai belügyminisztérium kimutatása szerint 144 illegális migráns van elhelyezve. A tárca az éhségsztrájkot nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
A tiltakozók nyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyet az evangélikus pap az újságírók rendelkezésére bocsátott.
“Többségünk elviselte őrizetbe vételünk első 90 napját, de fogságunk meghosszabbítását már nem fogadjuk el. A háború, a börtönök, az erőszak elől menekülünk, és most új háborúba és börtönbe kerültünk. Hazánkban mindegyikünk elvesztette valamelyik családtagját és hozzátartozóját” – írták a menekültek.
“A hazánkban ránk váró halál elől menekülünk, ezért nem térhetünk haza. Akkor inkább itt halunk meg” – olvasható továbbá a nyilatkozatban.
A börtönből kialakított drahonicei menekülttábort október elején nyitották meg, befogadóképessége 240 fő. A cseh hatóságok eddig kizárólag férfiakat helyeztek el a táborban, amelyet szombaton Robert Pelikán igazságügyi miniszter is felkeresett. Pelikán véleménye szerint a táborban kialakított életkörülmények normálisnak, elfogadhatónak minősíthetőek.
A cseh menekülttáborokban uralkodó állapotokat azonban az utóbbi hetekben a cseh emberi jogi biztos, az emberi jogi miniszter és néhány nemzetközi szervezet képviselője is bírálta.

Az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat kárpátaljai főosztályának vezetője, Ihor Mihajlisin beszámolót tartott a hivatal ez évi munkájáról – adta hírül a mukachevo.net hírportál november 9-én.

Tájékoztatása szerint az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat elnöke a hivatal ökörmezői osztályának élére Vaszil Holovkát nevezte ki.

A megyei migrációs hivatal tevékenységével kapcsolatosan Mihajlisin elmondta, hogy az év elejétől a hivatal alegységei több mint 67 ezer útlevelet állítottak ki, ami 7000-rel több az elmúlt év ezen időszakához viszonyítva. Ezenkívül 250, ukrán állampolgárság megszerzésére irányuló beadvány felülvizsgálata van folyamatban. Beszámolója szerint majdnem kétszeresére növekedett a kárpátaljai kivándorlók száma, ugyanis az elmúlt kilenc hónapban 1400-an vándoroltak ki főként Magyarországra és Csehországba.

24 ezren kaptak személyi igazolványt. Több mint 19 ezer személy jegyeztette be állandó lakhelyét, valamint 11 ezren jelentkeztek ki.

Az év elejétől 838 külföldi kapott ideiglenes tartózkodási, 132 pedig bevándorlási engedélyt. Négy bevándorlónak adtak menekültstátuszt, tíz személynek pedig kiegészítő védelmet biztosítottak.

Kárpátalja.ma

A munkácsi határőrség és a magyarországi határrendészet munkatársai összesen 36 láda elrejtett cigarettát találtak az ukrán–magyar határszakaszon november 9-én – adta hírül a Novini Zakarpattya hírportál november 10-én a munkácsi határőrség sajtószolgálatának közleményére hivatkozva.

A magyarországi határrendészet járőrei az ukrán határszakasztól 150 méterre 16 láda csempészett cigarettára bukkantak.

Ugyanezen a napon a két hivatal közötti gyors információközlés eredményeként a munkácsi határőrség munkatársai a magyar határszakasztól 250 méterre találtak 20 láda cigarettát. Ezzel egy időben elfogtak két személyt, akik feltételezhetően részt vettek a dohányáru határon való illegális átjuttatásában.

Kárpátalja.ma

A következő két hétben nem számíthatunk havazásra – jelentette be az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója. Ion Sandu szerint legfeljebb csak a hegyekben fordulhat elő ónos eső vagy gyengébb havazás. Az időjárás november 24-e után fordul téliesre, amikor éjszakánként fagypont alá csökken a hőmér...

A Vöröskereszt 10 ezer lejt adományozott a Szatmár megyei kórház neurológiai osztályának felszerelésére. Habár nagyon súlyos esetekkel foglalkozik, az ideggyógyászat évek óta pénzhiánnyal küzd. Most az ultrahangos készülékhez szükséges szondát, valamint mérő- és különböző fogyóeszközöket kapott. kvr...

Névnap Márton – latin eredetű; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor. Idézet

„Csak úgy élni a vakvilágba nem érdemes, az a fontos, hogy az ember életének útja jósággal legyen kikövezve.” 

Grigorij Fedoszejev

• A nap aktualitása
• A nap igéje
• A nap liturgiája

NÉPI KALENDÁRIUM:

MÁRTON NAPJA

Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” „A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Baranyában azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja meg.

Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette abélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták {7-209.} meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak. A Nyitra megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt, amiért a gazdától ajándékot kaptak.

A Dunántúlon különösen Vas megyében még sokan emlékeznek arra, hogy Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van” (Tátrai Zs. gy. 1966). Baranya, a Mura-vidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.

Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár.

A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Ezen a vidéken igen gyakori a Márton név, ezért mint névnapot ma is ünneplik névnapköszöntőkkel.

Magyar Néprajz VII.

 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Várady Gábor (Máramarossziget, 1820. november 11. – Máramarossziget, 1906. november 12.). Testőrtiszt, az 1848-49-es szabadságharc ezredese, politikus, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait a máramarosszigeti líceumban, a jogot Eperjesen végezte. Tanulmányai befejezése után egy évig az apja mellett gyakornokoskodott, aki megyei főjegyző volt. Itt Máramaros megye őt ajánlotta a magyar testőrségbe. 1840-ben lett testőr, itt ismerkedett meg Görgey Artúrral és Klapka Györggyel. 1841-43 között kéziratos lapot adott ki Remény címmel. 1848-ban kilépett a testőrségből, letette az ügyvédi vizsgát és Máramarosszigeten irodát nyitott. 1848-ban ő szervezte meg a szigeti nemzetőrséget, amelynek századosa lett. Amikor a magyar kormány elrendelte a honvédhadsereg felállítását, a megyei választmány a máramarosi honvédszázadok megszervezésével bízta meg, majd felkérték a szabolcsi szabadcsapat parancsnokává. Csapatával csatlakozott Katona Mihály erdélyi hadtestéhez, s átvette a büdfalvi és a dragomérfalvi előőrségi parancsnokságot. 1849 februárjában Rapaics alezredes megbízásából megalakította a máramarosi önkéntes nemzetőrségi zászlóaljat, amely utóbb a 105. honvédzászlóalj lett. A fegyverletétel után egy ideig otthon rejtőzködött, majd Württenbergbe menekült. Az 50-es évek végén kegyelmet kapott, hazatért és ügyvédi irodát nyitott. 1860-ban másodalispán lett. 1861-ben a técsői kerület választotta országgyűlési képviselőjévé. 31 évig képviselte a kerületet. A máramaros-ugocsai református egyház tiszteletbeli gondnoka, törvényhatósági és városi képviselő, a múzeumegylet elnöke, a máramarosi honvédegyesület és a máramarosszigeti líceum felügyelője volt. 1865-ben megalapította a Máramaros című politikai hetilapot, amelynek rövid ideig szerkesztője is volt, több éven keresztül írta a vezércikkeit. Cikkeket írt Máramarosról a Magyar Sajtóba.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Csikós Rózsi (1917) az Operettszínházban, főleg szubrett szerepekben aratott sikert.

Katona József drámaíró születése (1791). Nagyszabású történelmi tragédiája, fő műve a Bánk bán, melynek hősei megragadó vonásokkal jellemzett drámai alakok.

Horthy Miklós megalapítja aCorvin-kitüntetést a tudomány, az irodalom és a művészetek fellendítésének elismeréséért (1930).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 

MILYEN SZEMETET KELLENE KIDOBNOD?

„… tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt…” (Zsidók 12:1)

Képzelj magad elé egy nagy hajót, amin éppen egy szárazdokkban dolgoznak. A merülési vonal alatt rá van rakódva mindenféle szemét, amit útjai során ráragadt. Amíg a hajó vízben van, ezt nem látja senki, de egy tapasztalt kapitány megérzi, hogy a hajó nem olyan mozgékony, mint volt. Ilyenkor a megbízók panaszkodnak, hogy túl sokáig tart eljuttatni a rakományt vásárlóikhoz, a hajótulajdonosok keseregnek, mert ha a haszonkulcs csökken, hátrányban lesznek versenytársaikhoz képest. A szennyeződés eltávolítása időrabló és fáradságos munka, de nincs más megoldás, mint elvégezni. Végül, hónapokig tartó kemény munka után a szárazdokkot elárasztják vízzel, aztán kinyitják a kapukat, és hatalmas hajó újból hasítja a nyílt tengert, visszatérve a profit oszlopba. Pál apostol azt ezt írta a Korinthusban élő híveknek: „Önmagatokat tegyétek próbára, hogy igazán hisztek-e?! Önmagatokat vizsgáljátok meg!” (2Korinthus 13:5). Legyünk őszinték, sokkal könnyebb felebarátainkat vizsgálat alá venni, mint saját magunkat, vagy arról beszélni, mit értünk el egykor, mint arról, mit végzünk el most. Úgy érzed, lassultál? Veszítettél a lelki lendületedből? A haszon vagy a veszteség oszlopban szerepelsz? A válasz ott van a merülési vonal alatt, ahol csak Isten látja és te. Hanyagság, ítélkező lelkület, megalkuvás, világhoz igazodás és szerencsétlenség: ez az a szennyeződés, ami rád rakódott és lelassít. Ezek azok a ravaszul megkörnyékező bűnök, melyekkel el kell bánnod ahhoz, hogy azzá válhass, akinek Isten elhívott, és élvezni tudd azokat az áldásokat, melyeket neked tartogat.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

Szent Márton püspök

Márton Pannóniában, Sabáriában született, püspökként a papság műveltségét emelte, a szegényeknek gondját viselte. A jó pásztort, Jézust utánozva tette kötelességét. Szeretnénk mi is napról napra megtenni kötelességünket, észrevenni a rászorulót, és elvezetni a ránk bízottakat Krisztushoz.
Savariában (a mai Szombathelyen) született 316-ban pogány szülőktől. Mint katonatiszt megismerkedett a kereszténységgel. Amiens városa előtt megfelezte köpenyét és odaadta egy didergő koldusnak. 18 éves korában megkeresztelkedett. 20 éves korában Poitiers-ben Szent Hilarius püspök exorcistává avatta. Visszatért Savariába, majd Milanoba, később Genovaba vonult, és a város közelében remetéskedett. 360-ban ismét Poitiers-be ment, és a püspök engedélyével a város mellett kolostort alapított. 371-ben a nép toursi püspökké választotta. Mint püspök is szigorú szerzetesi életet élt. 397. november 11-én halt meg. Tisztelete hazánkban is népszerű.

bacskaplebania.hu

A költségvetés újraelosztásáról, valamint a mozgássérültek számára kialakított parkolók kijelöléséről is döntött a jelenlegi összetételében 23.

Nem kapott elegendő támogató szavazatot kedden az ukrán parlamentben az a törvényjavaslat, amely tiltana mindenféle diszkriminációt a munkahelyeken.

A 450 fős törvényhozásnak csupán 207 tagja támogatta az előterjesztést a jelen lévő 340 képviselő közül annak ellenére, hogy Volodimir Hrojszman házelnök felhívta figyelmüket, ez a módosítás is szükséges a vízumrendszer liberalizációjához az Európai Unióval.

Az indítvány, amelyet a parlament elvetett, tiltotta volna a munkavállalók diszkriminációját faji, bőrszín, politikai, vallási meggyőződés, nemi hovatartozás, szexuális orientáció, nemzetiség, anyagi helyzet, szakszervezeti tagság, sztrájkban való részvétel, HIV-fertőzöttség és más betegségek, rokkantság és egyéb, a munkavégzéstől független okok alapján.

Jóváhagyta viszont a parlament az úgynevezett “vízummentes törvények” közül a korrupcióellenes előterjesztéseket. A szavazáskor jelen lévő 371 képviselőből 291 támogatta azt a javaslatot, amely lehetővé teszi a vagyon lefoglalását, ha az bűncselekmény bizonyítéka lehet vagy bűncselekmény útján jutottak hozzá. A törvényhozás 260 képviselője szavazta meg egy állami hivatal létrehozását az elkobzott vagyonok őrzésére és a nyilvántartásuk vezetésére.

Szerbia eddig is megfelelően gondoskodott a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, az uniós csatlakozási folyamattól függetlenül – jelentette ki Tanja Miščević, Szerbia uniós főtárgyalója Újvidéken, a tartományi képviselőház épületében, ahol a nemzeti kisebbségek helyzetéről tartottak ma konferenciát.

A szerbiai államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium rendkívüli felügyelőségi vizsgálata során megállapította, hogy Zenta községben a Jobbik Magyarországért Mozgalom politikai párt tevékenységet folytat.

Pozsonyban tartja konferenciáját a kisebbségi jogok és a létező tervezetek kapcsán a Ruszin Értelmiségiek Szövetsége. A rendezvényre Pozsonyban, a Comenius Egyetem Družba kollégiumának kongresszusi termében kerül sor október 27-én, kedden, 13:30 órai kezdettel. A konferencián magyar részről Petőcz Kálmán a Szlovákiai Helsinki Bizottság képviseletében tart előadást, valamint Tokár Géza a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala részéről is részt vesz az egyik panelbeszélgetésen.

 

A konferencia programja:

13:30-13:55 – Regisztráció

13:55 – megnyitó: Ján Lipinský, a Ruszin Értelmiségiek Szövetségének elnöke

14:00-15:30 – első blokk, a szlovák állampolgárok jogainak értékelése. Résztvevők: Mária Jedličková megbízott kisebbégekért felelős kormánybiztos, Barbara Illková, a külügyminisztérium nemzetközi jogi szekciójának vezetője, Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, Laco Oravec, a Milan Šimečka Alapítvány programigazgatója.

16:00-18:00 – második blokk, a szlovákiai kisebbségek képviselőinek javaslatai a törvényi szabályozások módosítására. Moderátor: Ján Pilip, a Szlovákiai Ruszinok Kerekasztalának titkára, résztvevők: Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője, Agnes Horváthová, a Romana kher – Roma ház polgári társulás elnöke, Ondrej Pöss, a Kárpáti Németek múzeumának igazgatója, valamint Linda Rabeková, a Lengyel Klub vezetője.

18:00 – összefoglalás, további megjegyzések: Ján Lipinský, a Ruszin Értelmiségiek Szövetségének elnöke.

Szlovákia és a kisebbségpolitika – Hodossy Katalin és Tokár Géza Krasznahorkán, a Gombaszögi Nyári Táborban beszélgetett a téma kapcsán, kitérve arra, hogy néz ki most a hivatalos kisebbségvédelem és mit (nem) tesznek értünk a szlovák állami intézmények. A televizio.sk jóvoltából itt a videófelvétel.