A hagyomány nemcsak a múlthoz köt, hanem a jövőben is megtart – mondta Áder János köztársasági elnök a Szent Márton-évet megnyitó beszédében, amelyet szerdán Pannonhalmán, az Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek által bemutatott szentmise végén mondott el.
A magyar többségű Szilágyperecsenben töltötte gyermekkora nyarait, és Szilágysomlyón egy román–magyar tannyelvű iskolában tanult és érettségizett Románia kijelölt miniszterelnöke, a 46 éves Dacian Ciolos.
Nonprofitként a piacon címmel szervez tanácskozást civil szervezetek tagjai részére a Vajdasági Magyar Civil Szövetség holnap 17 órától a Corvin Mátyás utca 9. szám alatt. A rendezvényen B. Balogh Edit, a szegedi Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület ügyvezető igazgatója tart előadást a civil szervezetek boldogulási lehetőségeiről a piacon tudásukkal, termékeikkel, infrastruktúrájukkal, valamint magyarországi és külföldi példákat is ismertet.
Jelentésében azt írja, bár az elmúlt 10-15 évben csökkent a szegénység, Románia továbbra is az utolsó helyen áll az Európai Unióban az életszínvonal tekintetében. Adatai szerint a lakosság egyharmada alapvetőnek tartott javakat nélkülöz, ez az arány közel háromszorosa az európai átlagnak. 5-ből 2 romániai lakos a szegénységi küszöbön él. Ennek ellenére a kormánypolitika nem foglalkozik kellőképpen a problémával, írja jelentésében az ENSZ.
A PNL és az UNPR támogatják a Cioloş-kabinetet, a Călin Popescu Tăriceanu vezette ALDE csak a miniszterlista és a kormányprogram ismeretében fog dönteni. A PSD tegnap indoklás nélkül kétszer is elhalasztotta a találkozót, végül este 8 után fogadta a kormányalakításra felkért Dacian Cioloşt. A találkozón azt közölte, a miniszterjelöltek neveinek ismertetése után hoz döntést. Az RMDSZ elvileg támogatja a parlamentben Dacian Cioloşt, végleges döntést azonban a szövetség is csak a miniszterjelöltek ismeretében hoz. A találkozón Kelemen Hunor kijelentette, kisebbségi fejezetre is szükség van az új kormányprogramban és a nyelvhasználatra vonatkozó törvények alkalmazását is felül kell vizsgálni, hiszen az oktatási törvénytől kezdve egészen a kétnyelvűségre vonatkozó rendelkezésekig számtalanszor megszegték már az előírásokat, és ennek nincs következménye. Dacian Cioloş várhatóan hétvégéig bemutatja kormánya tagjait és kormányprogramját. Ezt követően a parlamentnek bizalmat kell szavaznia az új kormánynak ahhoz, hogy az hivatalába léphessen.
Hivatalos források a Mediafax hírügynökségnek azt mondták, a pénzügyminisztérium holnapra véglegesíti a 2016-os büdzsét, ezt azonban egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, hanem továbbítják a kormánynak, hogy az új kabinet elemezni tudja. A Mediafax úgy tudja, a költségvetés értelmében több pénzt kap jövőre az egészségügy és az oktatás, és 3 milliárd lejt irányoznak elő helyi fejlesztésekre.
Hatvan éve, 1955. november 12-én halt meg Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok, aki építészként szellemi olimpián is a legjobb volt.
1878. február 1-jén született Budapesten Guttmann Arnold néven egy szegény zsidó családban, édesanyja öt testvérével együtt egyedül nevelte. Amikor tizenhárom éves volt, apja a Dunába fulladt, ekkor határozta el, hogy megtanul úszni. A vékonydongájú fiú a Markó utcai főreálgimnáziumban első tornaóráján felsült: nem tudott fölmászni a rúdon. A kudarc azonban nem kedvetlenítette el, inkább megacélozta, és néhány hét után a titkos edzések eredményeként fölmászott a plafonig. Amikor a Műegyetemre járt, tanulmányai mellett tornázott, futott és úszott – a kor ideálja a sokoldalú sportember volt -, és tizenhét évesen már magyar bajnok és Európa-bajnok volt.
Az első magyar olimpiai keretbe – amely mindössze hét sportolóból állt – tizennyolc évesen, egyetlen úszóként került be. Az 1896-os első újkori olimpián két gyorsúszó számban, 100 és 1200 méteren is elsőként ért célba, megszerezve a magyar sport első olimpiai győzelmeit. A versenyeket április 11-én rendezték a pireuszi tengeröböl 12 fokos vizében. A 100 méteres verseny résztvevőit gőzhajóval szállították ki az öböl közepén kijelölt rajthelyre, egy kifeszített kötélhez. Elsőként Hajós ért célba, 1:22,2 perces idővel, tiszteletére a trónörökös húzta fel a hajó árbócára a magyar zászlót, amelyet Hajós vitt magával Görögországba. A zenekar ezután belekezdett a himnuszba, csakhogy az osztrák Gott erhaltéba, amit a néhány magyar leintett, s ők énekelték a Himnuszt.
Bár nagyon fázott, újból bezsírozta magát, és a sűrű program miatt az 500 méteres távot kihagyva 1200 méteren indult újra. Úgy nyert vagy hatvanméteres előnnyel, hogy körülötte sorra adták fel a riválisok a versenyt a dermesztő vízben. Másnap a görög lapok Hajós Alfrédet mint a “magyar delfint” emlegették.
A görögök hatalmas ünneplésben részesítették, a király a fogadáson megkérdezte tőle: “Hol tanult meg ilyen jól úszni?” Mire Hajós nagy derültséget keltve csak ennyit válaszolt: “A vízben”. Győzelmeinek értékéből nem von le semmit, hogy angolok, németek, ausztrálok nem vettek részt az akkoriban még kis vonzerőt jelentő olimpián, amiként az sem, hogy az áprilisi hideg tengervíz sem volt mindenki számára csábító. Hazatérve folytatta egyetemi tanulmányait, 1899-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Műegyetemen. Itthon kevesebb elismerést kapott, egyik műegyetemi tanára meg is rótta, hogy tanulás helyett léha emberként sportol.
Úszópályafutását 1897-ben, tizenkilenc éves korában befejezte, áttért a tornára és a labdarúgásra. Szerepelt az első magyarországi labdarúgó-mérkőzésen, a Millenáris pályán 1897. május 9-én a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában lépett pályára. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak, s 1902-ben az első magyar labdarúgó-válogatottnak ő volt a csapatkapitánya. Később játékvezetőként, 1906 őszén szövetségi kapitányként is működött. Az 1900-as évek elején neves újságírónak számított, a Sport Világ című lap az ő szerkesztésében jelent meg.
Az aktív sportolástól 1904-ben visszavonult. Előbb Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott, 1907-től Villányi Jánossal közösen önálló irodát tartott fenn. 1924-ben Lauber Dezsővel készített stadionterve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken Párizsban (az aranyérmet nem ítélték oda). A zsidótörvények hatálya alól sokáig felmentették, de a holokauszt idején neki is bujkálnia kellett. 1945 után már csak ritkán szerepelt nyilvánosan, de 1947-ben, az első magyar válogatott mérkőzés ötvenedik évfordulóján ő végezte el a kezdőrúgást az osztrákok elleni meccsen.
Alkotásai az eklektikától és a szecessziótól a modern formák alkalmazásáig terjednek. Az általa tervezett, ma a nevét viselő margitszigeti fedett sportuszodát (1930) a vasbetonszerkezet lehetőségének merész kihasználása, korszerű tér- és homlokzatformák jellemzik. Az ő tervei alapján épült többek között az újpesti Megyeri úti sporttelep, a debreceni Arany Bika Szálloda, a győri versenyuszoda és a Magyarországi Református Egyház székháza. 1945 után irodáját nem nyithatta újra, de ő vezette a Vajdahunyadvár, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait, még a sztahanovista kitüntetést is megkapta.
Szabadidejét gyakran töltötte sportember testvérbátyja sashalmi házában, ahol még idősebb korában is úszott, teniszezett, és a helyi sportélet, főként a foci felvirágoztatásából is kivette a részét. 1955. november 12-én, hetvenhét éves korában halt meg Budapesten. Életútja tökéletesen példázza hitvallását, mely a test és szellem harmóniáját állította középpontba. A Magyar Testnevelési és Sportmúzeum 1967-ben Hajós Alfréd egykori Báthory utcai lakásában kezdte meg működését.
A magyar sporttörténet legendás alakját 1966-ban az egyesült államokbeli Fort Lauderdale-ben beválasztották az úszás halhatatlanjai, az International Swimming Hall of Fame tagjai közé. 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2010-ben posztumusz Ybl Miklós-díjat kapott. 2013-ban posztumusz beválasztották a Magyar Úszó Hírességek Csarnokába. Nevét iskolák, utcák, emléktáblák, emlékművek őrzik. Tárgyi és szellemi hagyatékának ápolására 2002-ben létrehozták a Hajós Alfréd Társaság közhasznú egyesületet.
A szállítási minisztérium értesítette a Korrupcióellenes Ügyészséget, miután megkapta az ellenőrző testülete jelentését, amely szerint felmerült a bűncselekmények elkövetésének gyanúja a Fehér megyei Koncát és a Szeben megyei Szelistyét összekötő sztrádaszakasz tervezése és építése kapcsán. A szállítási minisztérium azzal vádolja az Országos Út- és Autópálya Társaságot, hogy nem követte megfelelően a projekt lebonyolítását.
Ezt tagnap közölte Marosvásárhely polgármestere. Dorin Florea elnézést kér a lakosságtól a kellemetlenségek miatt, de azt ígéri, ha végeznek a munkálatokkal, ezen az útvonalon a közeljövőben biztosan nem lesznek hasonló, útlezárásokkal járó felújítások, hiszen most kicserélték a víz- és csatornavezetékeket is, illetve felújították a járdákat.
Szeptemberben egy héten át öttagú értékelő bizottság járta végig a megyei kórház osztályait, ahol konzultáltak az osztályvezető főorvosokkal, főasszisztensekkel, emellett felügyelték a tevékenységet. Ezt követően a bizottság kielemezte az egészségügyi intézmény állapotát, és pontok szerint értékelte azt. Demeter Ferenc, a kórház menedzsere a Székelyhonnak beszámolt arról, nemrég az értékelő bizottságtól kaptak egy értesítőt, amelybe belefoglalták az akkreditációs folyamat során tapasztalt kifogásolható tényezőket. Az akkreditáció során a kórház jól teljesített személyzeti ellátás területen, hiányosságok pedig az infrastruktúra területén voltak: példaként a műtők korszerűtlen berendezéseit és a megyei intézmény csíksomlyói és városközponti létesítményeinek lehangoló állapotát említette.
Az RMDSZ által kezdeményezett jogszabály Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánítja november 13-át. A tervezetet a szenátus júniusban, a képviselőház októberben szavazta meg. Ennek értelmében november 13-án a magyarlakta településeken különböző kulturális programokat szervezhetnek, amelyekhez a helyi önkormányzatok mellett a civil szervezetek is hozzájárulhatnak. A jogszabály szerint a közmédia is sugározhat az ünnepre hangoló műsorokat, a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a magyar nyelv napjáról.
A tragédia Leszboszt a török partoktól elválasztó nyolc kilométeres tengerszoroson történt. A migránsok az éjszaka indultak útnak az északnyugat-törökországi Ayvacik térségéből Leszboszra, de csónakjuk felborult és elsüllyedt. A török parti őrségnek 27 embert sikerült kimentenie a vízből.