Határon túli magyar portálok összesített hírei

Felavatták az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban azt a szobát, amely a vízzel elárasztott, „megfojtott” szomszédos Bözödújfalu emlékét kívánja megőrizni.
Kategória: Aktuális/Marosszék

Németország és Ausztria az ideiglenes határellenőrzés meghosszabításának engedélyezését kérte az Európai Bizottságtól.  

Kenyában minden idők legnagyobb elefántcsont-égetésén 105 tonna agyarat semmisítettek meg ma Uhuru Kenyatta államfő részvételével; a kelet-afrikai ország ezzel az üzenetértékű lépéssel az elefántcsonttal és a veszélyeztetett fajokkal való kereskedelem ellen tiltakozott.

Több száz síita hatolt be szombaton Bagdad belvárosában az iraki állami intézményeknek és számos nagykövetségnek helyt adó, erősen védett zöld zónába, miután Muktada asz-Szadr befolyásos síita hitszónok elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a parlament nem szavazott meg semmiféle "tisztán technokrata" kormányt.

Topolyán idén sem lesz szervezett majálisozás, de jó idő esetén valószínűleg nagyon sokan lesznek majd a rendezett tóparton és a tó környékén.

Szentimrei Jenő 1891 december 14-kén született Aradon. Az erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató a helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté. Teljes és gazdag életművet hagyott az utódokra, verseket, drámákat, publicisztikát, visszaemlékezést, színházt...

Idén rekordkorán kezdtek virágozni a mézelő növények, így már február közepén virágporral tértek vissza a kaptárba a méhek. Hasonló esetre a jelenlegi méhészek emlékei szerint nem volt példa. Helyzetértékelés, kilátások a méhészeti ágazatban.
Kategória: Aktuális/Csíkszék

A legszebb tavaszi hónap, a május első komolyzenei rejtvényműsorát a trombita és más fúvós hangszerek tették ünnepi hangulatúvá, barokk és klasszikus zeneszerzők által. Kérdezett: László Tibor  ...

Az Európai Ifjúsági Fórum közzétette annak az öt városnak a nevét, amely bejutott a végső fordulóba, s esélyes az Európa Ifjúsági Fővárosa címre.

Zentán idén új helyszínen, a Halászcsárda Üdülőtelepen szervezik meg a majálist, ahol nemcsak vasárnap, hanem már szombaton is sokszínű programokkal várják majd az érdeklődőket a szervezők.

A szigorúan védett rétisas három elpusztult példányát találták meg a pancsovai réten, jelenti a Novosti.

Immár harmadik éve, hogy a magyarkanizsaiak és a május elsején a Tisza-parti városkába látogatók két színvonalas majális közül is választhatnak.

Május 4-étől, szerdától két pár új személyvonat közlekedik Újvidékről Zombor és Gombos irányába.

A Tartományi Választási Bizottság (PIK) meghozta döntését, miszerint három szavazóhelyen újra az urnák elé hívja a polgárokat, jelenti a 021.

Az olasz Tecnostrutture cég, amely gyártóüzemet épít a nagybecskereki Écska – Délkelet ipari zónában, már megkezdte a jelentkezők interjúztatását, s a leendő munkások kiválasztását.

A nagykikindai vízgyár felépítése hatmillió euróba feg kerülni, s hitelből finanszírozzák.

Névnap Ervin – germán eredetű; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát. Tihamér – szláv-magyar eredetű; jelentése: csendet kedvelő. Idézet

„Az emberek kezdenek büszkék lenni rá, hogy nem szoktak gondolkodni. Egy ismerősöm olyan fölénnyel és lenézéssel bizonyítgatta nekem, hogy ő nem ért engem, mintha ez reám nézve volna megszégyenítő és nem őrá nézve.”

Karinthy Frigyes

• A nap aktualitása
• A nap igéje

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ: Bloksay István (Nyitra, 1826. április 26. – Beregszász, 1884. november 18.). Ügyvéd, író, az 1848-49-es szabadságharc századosa. A gimnáziumot Nyitrán végezte, jogot Pesten tanult. Ügyvédi vizsgáit már honvédegyenruhában tette le. A 65. zászlóaljban szolgált, századosi rangig vitte. 1850-ben Beregszászban telepedett le, ahol előbb ügyvédként, majd közjegyzőként működött.  Egy időre visszavonult dédai birtokára gazdálkodni, de a törvénykezés rendezése után folytatta közjegyzői tevékenységét. 1857-ben megnősült, Buzáth Etelkát vette feleségül. Kétszer volt a kaszonyi választókerület képviselője. Nagy figyelmet fordított a népiskolai oktatásra. Írt humoros cikkeket és néprajzi tanulmányokat a Pesti Divatlapba (1847-48), gazdasági és jogtudományi munkákat a Jogtudományi Közlönybe (1876-80). Alapító tagja volt a Bereg c. lapnak, amelyben cikkei is megjelentek. Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)   MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL: -          Váradon felállítják Szent László lovas szobrát (1930) -          Szörényi Levente zenész, zeneszerző születése (1945), az Illés együttes tagja. Legismertebb zeneműve: István, a király c. rockopera. Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.  

ÉLVEZD AZ IDŐSKORT! A korod csupán egy adat a naptárban, a hozzáállás az, ami számít. Lehet valaki huszonkilenc évesen is öreg, vagy kilencvenkét évesen fiatal. Larry King egyszer interjút készített Ty Cobb-bal, minden idők egyik legnagyszerűbb baseball játékosával. Megkérdezte az akkor hetvenéves Cobbtól: „Mit gondol, mennyit ütne, ha még ma is játszana?” Cobb, aki 366.tal csúcstartó volt, így válaszolt: „290 körül, vagy talán 300-at.” King megkérdezte: „Ezt a sok utazás, az éjszakába nyúló meccsek, a műgyep vagy más újítások miatt saccolja ennyire?” „Nem, azért, mert hetvenéves vagyok!” – válaszolta Cobb. Íme, a hosszú élet három nagyszerű haszna: 1) Türelmesebb leszel. Mivel az élet sok kátyújába beleestél már, könnyebben nyújtasz segítő kezet másoknak, akik beleesnek. Mivel túléltél már vereségeket, értesz ahhoz, hogy erőt és reményt adj a küszködőknek. 2) Alázatosabb leszel. Egy férfi, aki épp az ötvenedik házassági évfordulóját ünnepelte, ezt mondta: „Az ember mindig annyi idős, amennyinek érzi magát, de csak ritkán olyan fontos, mint amilyennek érzi magát.” Ha felismered, hogy a világ nem áll meg a parancsodra, és nem táncol úgy, ahogy te fütyülsz, realistábbá válsz. Közben pedig békességre találsz. 3) Értékelni fogod az időt. Margaret Deland mondta: „Ha túl öregnek érzed magad valamihez, tedd meg! Kezdd azzal, hogy megkérdezed magadtól: „Ki, ha én nem? Mikor, ha nem most?” Íme, egy ígéret a Szentírásból, melyre ráhagyatkozhatsz: „Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak.” Kelj hát fel a fotelból, és indulj el! A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.  

Összesen mintegy 87,5 millió euró támogatást kap Ukrajna a harminc évvel ezelőtti csernobili atomerőmű-baleset helyszínén megvalósítandó projektek finanszírozására – közölte újságírókkal Sigeki Szumi, Japán kijevi nagykövete azon a donorkonferencián, amelyet hétfőn tartottak az ukrán fővárosban.

A jelentések szerint a hét legfejlettebb ipari ország (G7) és az Európai Bizottság együttesen mintegy 45 millió euró kiegészítő támogatást ajánlottak fel – ebből az EU része mintegy 20 millió euró -, 2,5 millió eurót pedig más államok. “Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatja azt a javaslatot, hogy további 40 millió eurót különítsenek el a pénzintézet forrásaiból” – tette hozzá a japán diplomata.

Hennagyij Zubko ukrán miniszterelnök-helyettes, regionális fejlesztési miniszter bejelentette a konferencián, hogy Ukrajna 1,4 millió euró saját forrást fektet a csernobili beruházásokba.

Az összegyűjtött összeget az új szarkofág befejezésére és kiégett atomerőművi fűtőelemek tárolójának a megépítésére fordítják.
A csernobili atomerőmű igazgatója a napokban jelentette be, hogy Kijev reményei szerint hosszú évek után végre az idén elkészül és a sérült 4-es energiablokk fölé helyezik a francia Novarka konszern által épített új szarkofágot. Szintén elkészülhet az év végéig a használt nukleáris fűtőelemek tárolója. A szükséges próbaüzemek után a tervek szerint már jövőre megkezdődik a létesítmények működtetése.

Margaritis Schinas, az Európai Bizottság szóvivője ukrán sajtójelentések szerint hétfőn Brüsszelben közölte, hogy a csernobili atombaleset bekövetkezte óta az Európai Unió és elődje, az Európai Közösség összesen 550 millió eurónyi összeggel vállalt részt csernobili beruházások finanszírozásában.

Két F-22 Raptor típusú amerikai harci gép szállt le Romániában a Fekete-tengerhez közeli Mihail Kogalniceanu légi támaszponton hétfőn, az Atlantic Resolve fedőnevű, a Krím félsziget orosz elcsatolása után 2014-ben elindított állandó rotációs hadgyakorlat keretében.

Az Agerpres román közszolgálati hírügynökség szerint az F-22-esek még hétfőn elhagyják a román repülőteret.

Az amerikai légierő parancsnoka már tavaly júniusban jelezte: elképzelhető, hogy az Egyesült Államok Európába vezényel néhányat a legfejlettebb, F-22-es típusú harci gépéből, hogy erődemonstrációval válaszoljon Oroszország ukrajnai fellépésére.

A két amerikai harci repülőgép érkezésére a román hadsereg vezérkari főnöke és az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a sajtót is meghívta. Az eseményen a román légierő parancsnoka az újságírókat arról tájékoztatta: az idén már négyszer kellett riadóztatni a román vadászrepülőket, mivel az orosz légierő gépei “veszélyes közelségben” manővereztek, bár – mint hozzátette – egyszer sem sértették meg az ország légterét. A Mihail Kogalniceanu támaszpont 380 kilométernyire van a Krím-félszigettől, és itt azt tekintik “aggasztónak”, ha az orosz gépek több mint száz kilométernyire távolodnak el nyugati irányban a Krím félszigettől.

Az F-22-esek érkezése napján kezdte meg látogatását Bukarestben Alexander Vershbow, a NATO főtitkár-helyettese, hogy a júliusi varsói NATO-csúcs előkészületeiről egyeztessen a román vezetőkkel. A román védelmi minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Vershbow úgy fogalmazott: Románia a NATO-küldetésekben változatos módon résztvevő, erős szövetséges.

A főtitkár-helyettes szerint a NATO-nak keleten a határokat erőszakkal megváltoztató, “revizionista” Oroszország jelent kihívást, déli szárnyát pedig a térségben tapasztalt instabilitás és erőszakos cselekmények veszélyeztetik: ezekre kell majd megfelelő választ adnia az észak-atlanti szövetség varsói csúcsértekezletének.

Az Egyesült Államok nem először demonstrálta a román nyilvánosság előtt a keleti NATO-szövetségesek védelme iránti elkötelezettségét: tavaly májusban az amerikai hadsereg egy páncélos-konvoja közúton tette meg az utat a Fekete-tenger partjáról az erdélyi Nagysinkig (Cincu), hogy ott egy nemzetközi hadgyakorlaton vegyen részt.

A Kreatív Európa a kulturális, kreatív és audiovizuális ágazatok támogatására irányuló új európai program.

A Kreatív Európa Kultúra alprogramja támogatást biztosít kulturális együttműködésekre, nemzetközi cserékre az Európai Unióban és azon túl. Átfogó célkitűzése az európai kulturális sokszínűség és örökség megőrzése, illetve a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének növelése. A program a 2014–2020 közötti időszakban 1,46 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodik: ebből a keretből több tízezer művész, kulturális és audiovizuális szervezet és szakember tevékenységét támogatja az előadó-művészet, a képzőművészet, a filmművészet, a televíziózás, a zene, az interdiszciplináris művészetek, az európai kulturális örökséghez kapcsolódó művészeti ágak, valamint a videojáték-gyártás területén, akik így Európa egészében a közönség új csoportjaihoz juthatnak el, és elsajátíthatják a digitális kor kívánalmainak megfelelő készségeket.
A Kreatív Európa program az európai filmipar, valamint a kulturális és kreatív ágazatok támogatására létrehozott új uniós kezdeményezés, amely végső soron a munkahelyteremtést és a növekedést szolgálja. Az új program Európa kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzéséhez is hozzájárul emellett azáltal, hogy más országok közönsége is megismerheti az Európában készült alkotásokat.

Miért van szüksége Európának a Kreatív Európa programra?
A kultúra rendkívül fontos szerepet tölt be az EU gazdaságában. Uniós felmérések tanúsága szerint a kulturális és kreatív ágazat az EU GDP-jének körülbelül 4,5 százalékát, a munkahelyeknek pedig közel 4 százalékát adja (8,5 millió főt foglalkoztat, illetve ennél is sokkal többet, ha figyelembe vesszük továbbgyűrűző hatásait). A kreatív ágazat termékeinek exportját illetően Európa vezető szerepe vitathatatlan. Ahhoz, hogy ezt a pozíciót meg is tarthassa, képessé kell tennie az ágazatot az országhatárokon átnyúló működésre.
A Kreatív Európa program erre az igényre válaszul született, és oda összpontosítja a forrásokat, ahol azok a legnagyobb hatást érhetik el.
Az új program figyelembe veszi a globalizációból és a digitális technológiák térnyeréséből fakadó kihívásokat, amelyek kihatnak a kulturális művek alkotásának, terjesztésének és befogadásának folyamatára, átalakítják az üzleti modelleket és a bevételi források alakulását. A kihívásokban ugyanakkor lehetőségek is rejlenek a kulturális és kreatív ágazat résztvevői számára. A program abban van a segítségükre, hogy meg tudják ragadni ezeket a kínálkozó lehetőségeket, s ezáltal előnyt kovácsoljanak a digitalizálódásból, új munkahelyeket teremtsenek és nemzetközi karrier előtt nyissák meg az utat.

Mely országok tarthatnak igényt a Kreatív Európa program pénzügyi támogatására?
A Kreatív Európa program előnyeivel az EU 28 tagállamán kívül – bizonyos feltételek mellett – az Európai Szabadkereskedelmi Társulás államai (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), az EU-hoz csatlakozni kívánó tagjelölt és potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Törökország és Koszovó), valamint az európai szomszédságpolitika által érintett országok (Algéria, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Moldova, Marokkó, Örményország, Palesztina, Szíria, Tunézia és Ukrajna) élhetnek. Az Unión kívüli országok részvétele „belépőjegy” megvásárlásához kötött. A belépődíj nagyságát az illető ország GDP-jének (bruttó hazai termékének) és a program költségvetésének aránya dönti el.

Magánszemélyek is pályázhatnak a pénzbeli támogatásra?
Magánszemélyek közvetlenül ugyan nem pályázhatnak, ám a kulturális szervezetek által benyújtott projektek támogatásán keresztül közel 250 000 művész, alkotó és audiovizuális szakember jut majd forrásokhoz. Így sokkal költséghatékonyabb módon lehet eredményeket elérni, és a hatás is tartósabb. A Bizottság becslései szerint több millió emberhez jutnak el közvetve vagy közvetlenül a Kreatív Európa program által támogatott projektek.

Mit támogat pontosan a Kreatív Európa program?
A támogatott projektek szinte kivétel nélkül határokon átívelő jellegűek. A költségvetés legnagyobb része önálló projekteket finanszíroz majd. A Kreatív Európa program keretében szintén támogatásban részesülnek a hasonló célú kezdeményezések: az Európa Kulturális Fővárosa program, az Európai Örökség cím, az Európai Örökség Napok elnevezésű rendezvénysorozat, valamint az öt európai díj (az EU Kulturális Öröksége díj/Europa Nostra-díj, az EU kortárs építészeti díja, az EU irodalmi díja, a „European Border Breakers Awards” díj és az EU MEDIA-díja).

Milyen kihívások elé néz a program?
A kulturális és kreatív ágazatok jelenleg nem használják ki kellőképpen az egységes piac nyújtotta lehetőségeket. Az egyik legnagyobb kihívást a kultúrák, hagyományok és nyelvek sokszínűségével összefüggésben a piac fragmentáltsága jelenti: az Európai Unió polgárai 24 hivatalos, illetve 60 hivatalosan elismert regionális és kisebbségi nyelven beszélnek és 3 különböző ábécét használnak. Ettől válik színessé Európa szövete, ugyanakkor ez szab gátat annak, hogy az írók más országokban olvasókra találjanak, hogy a mozi- és színházlátogatók külföldi műveket tekintsenek meg, és hogy a zenészek új hallgatóságra leljenek.
2013 októberében egy Eurobarometer-felmérés (IP/13/1023) rámutatott arra, hogy az európai polgároknak mindössze 13%-a látogat el külföldi művészek koncertjeire, és csak 4%-uk vesz jegyet külföldi társulat színházi előadására. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közönségteremtő intézkedések támogatására és az ágazat kapcsolatépítő képességére, például médiaműveltségi kezdeményezések vagy új interaktív online eszközök révén, ez ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a nagyközönség több külföldi művet ismerjen meg.

Miben fog különbözni a Kreatív Európa program a jelenlegi Kultúra, MEDIA és MEDIA Mundus programoktól? Ezek a nevek eltűnnek majd?
A Kreatív Európa program a jelenlegi, az európai kulturális és audiovizuális ágazatoknak nyújtott különálló támogatási mechanizmusokat összefogja, hogy azok valamennyi kulturális és kreatív ágazat előtt nyitva álljanak. Azonban a Kultúra és a MEDIA alprogramok révén továbbra is foglalkozik majd az audiovizuális ágazat, valamint a többi kulturális és kreatív ágazat egyedi igényeivel. Ezek az alprogramok a jelenleg futó Kultúra és MEDIA programok sikereire építenek majd, és igazodnak a jövőbeli kihívásokhoz. A MEDIA Mundus, amely az európai és nemzetközi szakemberek közötti együttműködést és az európai filmek nemzetközi forgalmazását támogató program, a MEDIA alprogramba épül majd be. Az eddigi programok közös platformra helyezése maximalizálni tudja a különböző ágazatok közötti szinergiákat és növelni tudja a hatékonyságból eredő előnyöket.

A Kreatív Európa programnak része egy kulturális-kreatív ág. Mit foglal ez magában?
Egyfelől az Európai Beruházási Alap által kezelt új pénzügyi garanciaeszközt, amely 2016-tól kezdődően megkönnyíti, hogy a kisméretű kulturális és kreatív vállalkozások bankhitelhez juthassanak. Másfelől tanulmányok, elemzések és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal javítására irányuló jobb adatgyűjtés finanszírozását, az audiovizuális ágazat és egyéb kulturális-kreatív ágazatok együttműködését ösztönző kísérleti projektek finanszírozását, valamint a pályázóknak segítséget nyújtó Kreatív Európa tájékoztató irodák támogatását.

Milyen lesz a Kreatív Európa program irányítása?
A Kreatív Európa program egyszerű, könnyen felismerhető és elérhető hozzáférési pont lesz az európai kulturális és kreatív szakmák képviselői számára, függetlenül attól, hogy milyen művészeti ágban tevékenykednek, és támogatást nyújt a nemzetközi tevékenységek számára az Unión belül és kívül egyaránt. Az irányítást továbbra is az Oktatási, audiovizuális és kulturális végrehajtó hivatal (EACEA) végzi, a jelenlegi rendszernek megfelelően.
(http://media.kreativeuropa.hu/kreativ-europa.html)

A Kreatív Európa program három ága
 Media alprogram
Az audiovizuális és filmipari ágazatokat érintő MEDIA alprogram részesedése a teljes költségvetésből 56%, azaz 818 millió euró. A Kreatív Európa programon belül az audiovizuális ágazatra összpontosító MEDIA alprogram a korábbi MEDIA Program (2007–2013) és a MEDIA Mundus (2011–2013) továbbfejlesztett változata.
A MEDIA alprogram keretében pályázható területek a következők:
• Gyártás-előkészítés (Egyedi projektek)
• Gyártás-előkészítés (Csomagtervek)
• Online forgalmazás (VOD)
• Képzés
• Televíziós műsorgyártás
• Piaci hozzáférés (Egyszeri projektek)
• Piaci hozzáférés (FPA-keretszerződés)
• Szelektív mozi forgalmazás
• Automatikus mozi forgalmazás
• Mozihálózatok
• Forgalmazói ügynökségek
• Filmfesztiválok
• Közönségépítés
• Nemzetközi koprodukciós alapok
• Videojátékok fejlesztése
Az európai filmek forgalmazásának finanszírozása, valamint a független producerek támogatása továbbra is prioritást élvez. A figyelem középpontjába kerül a fiatal közönség.

 Kultúra alprogram
A kreatív és kulturális ágazatokat érintő Kultúra alprogram részesedése a teljes költségvetésből 31%, azaz 454,8 millió euró a 2020-ig terjedő időszakban. Az alprogramon belül több figyelmet szentelnek a kapacitásépítésnek és a nemzetek közötti áramlásnak. Ez utóbbiba tartoznak a nemzetközi turnék is. Széleskörű, új európai platformok jönnek létre, a könyvkiadók pedig az irodalmi művek fordítására és a promóciós kampányok elősegítésére több stratégiai támogatáscsomagot kapnak. A kulturális területen támogatást kapnak továbbá a nemzetközi hálózatok erősítésére, az alkotások nemzetközi forgalmának előmozdítására irányuló projektek. A 2014–2020-as időszakban az alprogramon belül négy területre lehet pályázatot benyújtani:
• Európai együttműködési projektek
• Európai platformok
• Európai hálózatok
• Műfordítási projektek
A Kultúra alprogram a négy területen felül a következő speciális területeket is támogatja:
• Európa Kulturális Fővárosa program
• Európai Örökség cím
• Európai Örökség Napok
• Európai díjak (az EU Kulturális Öröksége díj/Europa Nostra-díj, az EU kortárs építészeti díja, az EU irodalmi díja, a „European Border Breakers Awards” díj és az EU MEDIA-díja)
• Nemzetközi szervezetekkel (például: Európa Tanács, UNESCO) való együttműködések finanszírozása

 Szektorokon átívelő ágazat
A szektorközi, vagy más néven kulturális-kreatív ág két részre oszlik (költségvetési részesedése 13%, azaz 190 millió euró). Ez az ágazat egyrészt finanszírozni fogja 2016-tól annak a 121 millió eurós pénzügyi garanciaalapnak a felállítását, amelyet az Európai Befektetési Alap kezel majd. A garanciaeszköz elsődleges célja, hogy megkönnyítse a kisméretű kulturális és kreatív vállalkozások banki hitelekhez jutását. Ennek érdekében a hitelportfóliókat elkészítő pénzügyi közvetítőknek hitelkockázat elleni fedezetet nyújt. A helyesebb kockázatelemzés érdekében pedig támogatja a kapacitás/szakértelem kiépítését.
Az ág második része a következő területek támogatására tervez intézkedéseket: nemzetközi szakpolitikai együttműködés/tapasztalatcsere a döntéshozók és egyéb szereplők között; a közönségépítés és az üzleti modellek új megközelítései; kulturális ismeretek és médiaműveltség; adatgyűjtés.

Bővebb információ:
http://www.kreativeuropa.hu/
http://ec.europa.eu/programmes/creative-europe/
http://lcci.com.ua/wp-content/uploads/2016/02/buklet_PRINT.pdf /

Aktuális pályázati kiírások:
https://eacea.ec.europa.eu/creative-europe/funding_en

Bocskor Andrea EP-képviselő sajtószolgálata
Kárpátalja.ma