A jogszabály lehetővé teszi, hogy az eladósodott magánszemélyek adósságaik törlesztését átütemezzék, és egy legfeljebb ötéves adósságtörlesztő ütemterv révén rendezzék tartozásukat. Bár az Unió tagállamainak egyharmadában és az Egyesült Államokban is létezik a fizetésképtelenségről szóló törvény, a Nemzetközi Valutaalap aggályait fejezte ki áprilisban a törvénytervezet miatt. Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője tegnap a szavazást követően elmondta, hogy a törvény megszavazása által Románia felzárkózik az Európai Uniós tagországok mellé, és kijelentette, a jogszabály támasz lehet azoknak is, akik svájci frank alapú hitelt vettek fel, és nem tudják törleszteni.
A pártok vezetőinek tegnapi találkozóján az új parlamenti választási törvény alapelveiről tárgyaltak. Megállapodtak a kétkamarás parlament létszámáról, eszerint a képviselőház létszáma 336-ra csökken, a szenátusé pedig 136-ra. Kelemen Hunor a tanácskozás után arról is beszámolt, hogy az RMDSZ által javasolt alternatív parlamenti küszöb bevezetésében is egyetértettek, így azok a pártok is bejutnak majd a parlamentbe, amelyek legalább négy megyében húsz százalékos támogatottságot érnek el, de országos szinten nem lépik át az ötszázalékos küszöböt. Arról, hogy legalább két szenátora és 4 képviselője lesz minden megyének azt nyilatkozta, hogy pozitív diszkriminációnak számít az átlagosnál kisebb megyékben.
A szenátus után a képviselőház is elutasította ma az államfő kérését, hogy elemezzék újra és módosítsák az erdészeti kerettörvényt. Klaus Johannis többek között azt a cikkelyt kifogásolta, amely megakadályozná, hogy egy cégcsoport monopolhelyzetbe jusson a favásárlás során. Az államfő a versenytanács felhívása nyomán azt mondta, ez a korlátozás sérti az uniós piaci versenyre vonatkozó törvényeket. Mivel a parlament elutasította az államfő kifogásait, Klaus Johannisnak az eredeti formában kell kihirdetnie a törvényt. Másodszor már nem fordíthatja vissza a parlamentben. Az erdészeti törvény körül kialakult vita és az illegális fakivágások elleni országos tüntetések következtében az államfő bejelentette, hogy az illegális erdőkitermelés kérdését a Legfelsőbb Védelmi Tanács is megvitatja a júniusi ülésén.
A Gazdasági Világfórum által kétévente felállított ranglistán 141 ország szerepel. A besorolásuk nem arra vonatkozik, hogy melyik országokat érdemes meglátogatni, hanem arra, hogy melyik országban éri meg leginkább a turisztikai ágazatba befektetni. A világranglistát a nyugat-európai államok vezetik, az első három helyezett Spanyolország, Franciaország és Németország. Románia ezzel szemben nem csak világszinten, hanem a régióban is rosszul teljesít, Magyarország és Bulgária több pozícióval is megelőzi országunkat. A Transindex portálon közölt elemzés szerint Románia a viszonylag rossz helyezését leginkább a légi és közúti infrastruktúrában és az üzleti környezetben tapasztalt hiányosságok, illetve a természeti erőforrásokhoz való viszonyulás miatt kapta.
A képviselőház illetékes szakbizottságai pozitívan véleményezték azt a jogszabálytervezetet, amely szerint július 1-től a munkáltatók legtöbb 6000 lejes vakációs jegyet kell adjanak alkalmazottaiknak. Az intézkedés az állami és a magánszektorra egyaránt vonatkozna. A cégek az így elköltött összeget leírhatnák adójukból. A munkavállalók csak a hazai üdülőközpontokban használhatnák fel az értékjegyet. A kezdeményezést a parlamentnek is el kell még fogadnia.