Európai Unió : hírek magyarul

Az előző évekéhez hasonló országspecifikus ajánlásokkal fordult a magyar kormányhoz hétfőn az Európai Bizottság, amely 2018-ra jelentős költségvetési kiigazítást, egyszerűbb adórendszert, a leginkább versenytorzító szektorspecifikus adók csökkentését, a közbeszerzés átláthatóságának javítását, a korrupcióellenes keret megerősítését, a közmunkaprogram célzottabbá tételét, az oktatás eredményességének javítását és befogadóbbá tételét, és a szociális ellátórendszer színvonalának növelését tartja szükségesnek a következő egy évben.

Bár kerülni igyekezett mindenféle félrevezető lelkesedést, összességében mégiscsak pozitív képet sugall az Európai Bizottság idei szemeszter-jelentése, valamint az országspecifikus ajánlások csomagja. A túlzott deficiteljárás már csak 4 országnál maradt meg, és az egyetlen figyelmeztetést Románia kapta. Cserébe visszatérő szempontként hangoztatták a „szociális dimenzió” előtérbe kerülését.

Az amerikai elnököt éppen Brüsszelben igyekeznek meggyőzni: a NATO-nak van értelme.

A Tanács a mai napon általános megközelítést alakított ki az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosítására irányuló javaslatról. A javaslat célja, hogy az EU reagálni tudjon a digitális átalakulás okozta példátlan technológiai és piaci változásokra annak érdekében, hogy az európai audiovizuális ágazat ne csak a versenyképességét tudja fokozni, hanem az olyan alapvető értékeket is meg tudja őrizni, mint például a kiskorúak, a médiapluralizmus, a kulturális sokféleség és a fogyasztók védelme.

A bizottsági javaslat további jogharmonizációt irányoz elő a televíziós műsorszolgáltatásra és a lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályok tekintetében, továbbá kiterjeszti az irányelv hatályát a videómegosztó platformokra is. A javaslat értelmében a szolgáltatóknak meg kell felelniük a kiskorúak védelmére, valamint a gyűlöletbeszéddel és az erőszakkal szemben az összes polgárt megillető védelemre vonatkozó szabályoknak.

A javaslat egyszerűbbé teszi a „származási ország elve” tekintetében irányadó szabályokat: ezen elv értelmében a szolgáltatókra csak a székhelyük szerinti ország jogszabályai vonatkoznak. A javaslat emellett szigorúbb kötelezettségeket irányoz elő az európai alkotásoknak a lekérhető szolgáltatások keretében történő népszerűsítésére vonatkozóan.

A szlovák és a máltai elnökség idején a Tanácsban végzett intenzív munkának köszönhetően, a mai napon megállapodás született a Tanácsban a máltai elnökség által benyújtott kompromisszumos szövegről, amely a következő főbb elemeket tartalmazza:

• az irányelv hatálya kiterjed a „közösségimédia”-szolgáltatásokra is, amennyiben az audiovizuális tartalomszolgáltatás e szolgáltatások lényeges részét alkotja;
• egyszerűbbé váltak a joghatóságra vonatkozó szabályok, és megerősítették az együttműködési eljárásokat annak érdekében, hogy kezelni lehessen a határokon átnyúló szolgáltatásokkal kapcsolatos, például az olyan helyzetekből fakadó problémákat, mint amikor a szolgáltató és a célközönsége nem ugyanabban az országban található. Ezenkívül a nemzeti szabályozó hatóságoknak 2 hónapos határidő betartásával kell reagálniuk egy másik tagállamból érkező megkeresésre;
• a lekérhető szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak is részt kell vállalniuk az európai alkotások népszerűsítésében: az ilyen szolgáltatók kínálatában is legalább 30% kell, hogy legyen az európai alkotások aránya. Emellett a tagállamok pénzügyi hozzájárulást kérhetnek a médiaszolgáltatóktól, beleértve a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatókat is. E szabályok alól csak az induló innovatív vállalkozások és a kisvállalkozások mentesülhetnek.

Emellett rugalmasabbá válnak az audiovizuális kereskedelmi közleményekre vonatkozó szabályok. A javaslatban szerepelnek a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségére, a médiában uralkodó tulajdonviszonyok átláthatóságára és a médiaműveltség fejlesztésének szükségességére vonatkozó rendelkezések is.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy sikerült megállapodásra jutnunk az audiovizuális médiaszolgáltatásokról. Összetett irányelvről van szó, amely olyan rendkívül érzékeny kérdésekkel foglalkozik, mint például a belső piac, az alapvető jogok és szabadságok, a kulturális sokszínűség és a kiskorúak védelme.

A piac és a technológia azonban rohamosan fejlődik. Gondoskodnunk kell arról, hogy a vonatkozó szabályok lépést tartsanak ezekkel a változásokkal. A Tanácsban született mai megállapodás újabb lépést jelent a digitális egységes piac megvalósítása felé, ami elengedhetetlen Európa jövőbeli jóléte szempontjából” – mondta Owen Bonnici.

Következő lépések

A Tanácsban született megállapodás megnyitja az utat az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások megkezdéséhez. A tárgyalások célja az irányelv mihamarabbi elfogadása.

Háttér

A Bizottság a digitális egységes piaci stratégia részeként 2016 májusában nyújtotta be javaslatát.

A Tanácsban két elnökség idején vizsgálták a javaslatot. A szlovák elnökség 2016 novemberében készítette el a javaslattal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentését.

Az Európai Parlament (EP) Kulturális és Oktatási Bizottsága 2017. április 25-én szavazta meg a javaslatról szóló jelentést. Az EP pedig a május 17-i plenáris ülésén felhatalmazta ezt a bizottságot a Tanáccsal folytatandó tárgyalások megkezdésére.

A Tanács (ECOFIN):

1. ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság kellő időben közzétette az egyes tagállamok által folytatott gazdaságpolitikák elemzését tartalmazó országjelentéseket, amelyek a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggésben elkészített részletes vizsgálatokról és a 2016. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásáról is beszámolnak, valamint üdvözli a részletes vizsgálatok legfontosabb eredményeit összefoglaló bizottsági közleményt. ÜDVÖZLI az átfogó elemzést, és HANGSÚLYOZZA, hogy a részletes vizsgálatoknak az országjelentéseken belül jól beazonosíthatóknak és átláthatóknak kell maradniuk.

2. A 2017. évi országspecifikus ajánlások elfogadásakor FIGYELEMBE FOGJA VENNI ezeket az elemeket, továbbá a nemzeti reformprogramokat, a stabilitási és a konvergenciaprogramokat és az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló, 2017. március 10-i ajánlásokat.

I. RÉSZLETES VIZSGÁLATOK

3. ÚGY VÉLI, hogy a részletes vizsgálatok mindegyik vizsgált tagállam tekintetében részletes és alapos elemzést nyújtanak az ország helyzetéről, így megfelelő alapot jelentenek a többoldalú felügyelethez, a reformok iránti fokozott tagállami elkötelezettséghez és a hatékony szakpolitikai intézkedésekhez. MEGÁLLAPÍTJA, hogy az egyes gazdaságok előtt álló sajátos kihívásokat figyelembe véve a megfelelő elemzési eszközöket vették igénybe, és érdemi minőségi elemzés egészítette ki azokat.

4. EGYETÉRT azzal, hogy a vizsgált tagállamok közül tizenkettőben (Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Hollandia, Portugália, Szlovénia és Svédország) a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás értelmében vett, különböző jellegű és mértékű makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható, Finnországban ugyanakkor a továbbiakban nem tapasztalható ilyen értelemben vett makrogazdasági egyensúlyhiány.

5. EGYETÉRT a Bizottság azon megállapításával, hogy hat tagállamban (Bulgária, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus és Portugália) túlzott egyensúlyhiány áll fenn. NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság májusban három ország (Olaszország, Ciprus és Portugália) esetében, amelyeknél a részletes vizsgálat során felmerült strukturális problémák fényében túlzott egyensúlyhiányt állapítottak meg, a nemzeti reformprogramok ambíciószintjének figyelembevételével felül kívánja vizsgálni az értékelését. MEGÁLLAPODIK arról, hogy gondosan megvizsgálja a Bizottság által készítendő további vizsgálatokat annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e további lépésekre. HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával.

6. HANGSÚLYOZZA, hogy valamennyi tagállamban folyamatosan szakpolitikai intézkedésekre és a strukturális reformok melletti szilárd elkötelezettségre van szükség, többek között akkor, ha a GMU zavartalan működését veszélyeztető makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn. Az egyensúlyhiányt fenntartható módon kell kezelni, a legfontosabb kihívásokra összpontosítva, csökkentve a kockázatokat, elősegítve az uniós gazdaságok új egyensúlyának megteremtését és megteremtve a feltételeket a fenntartható növekedéshez és munkahelyteremtéshez.

7. MÉLTÁNYOLJA a több tagállam által a külső és belső egyensúlyhiányaik korrekciója terén elért eredményeket, amivel az euróövezeten belül és uniós szinten is hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához. HANGSÚLYOZZA, hogy a tapasztalt javulás ellenére a kihívások és a kockázatok összességében változatlanok, és további szakpolitikai intézkedésekre van szükség az egyensúlyhiányok, különösen az eladósodottság magas szintjének kezeléséhez, miközben csökken a potenciális kibocsátás és lassul a termelékenység növekedése, a munkanélküliségi ráták pedig továbbra is történelmi csúcson vannak. Ugyanakkor egyes euróövezeti tagállamokban a folyó fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési szükséglettel párosul, és ez bizonyos körülmények között a megtakarítások és beruházások közötti jelentős egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni. MEGÁLLAPÍTJA, hogy számos euróövezeti országban a hiány és a többlet közötti egyensúly helyreállítása, ezzel egyidejűleg pedig más országokban a tartós és jelentős többlet aszimmetrikus kiigazítással járt, és ennek eredményeként az euróövezet egészében jelentős és egyre növekvő többletet mutató költségvetési pozíció keletkezett, amelynek következményei további figyelmet érdemelnek.

II. AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA

8. NYUGTÁZZA a 2016. évi országspecifikus ajánlások végrehajtása tekintetében elért eredményeket, de MEGÁLLAPÍTJA, hogy a reformok végrehajtása a különböző szakpolitikai területek és a különböző országok vonatkozásában nem volt egyenletes, továbbá hogy csak néhány esetben tapasztalható számottevő előrelépés a 2016. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásában.

9. ÜDVÖZLI az országspecifikus ajánlások végrehajtásának a Bizottság által készített új többéves értékelését, valamint azt, hogy az ajánlások többsége tekintetében megfelelő haladás történt, de MEGJEGYZI, hogy különbségek tapasztalhatók az egyes szakpolitikai területek és országok között, és az előrelépés időben sem volt egyenletes. EMLÉKEZTET arra, hogy a Bizottság többéves értékelése szerint több országspecifikus ajánlás hosszú távú strukturális problémákra irányul, amelyek megoldásához idő kell, és előfordulhat, hogy a kézzelfogható eredmények csak lassabban mutatkoznak.

10. HANGSÚLYOZZA, hogy a jelenlegi viszonylag kedvező makrogazdasági környezetben folytatni kell a reformok végrehajtását, illetve még fokozni kell az erőfeszítéseket az alábbiakban ismertetett szakpolitikai kihívások kezelése, a reformok kifulladásának megelőzése és a politikai gazdasági kihívások legyőzése érdekében.

11. ÜDVÖZLI, hogy számos tagállamban az államháztartási hiány és az adósságráta csökkenésére lehet számítani, de HANGSÚLYOZZA, hogy a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságának – ezen belül a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának – biztosítása továbbra is kihívást jelent.

12. HANGSÚLYOZZA, hogy mielőbb további strukturális reformokra van szükség a termékek és a szolgáltatások piacain a gazdasági fellendülés erősítése, a káros hatásokkal járó egyensúlyhiány kiküszöbölése, a beruházási feltételek könnyítése és az egységes piac megerősítése érdekében. Nagyobb előrelépést kell tenni a vállalkozás- és foglalkoztatásbarát szabályozási környezet kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közigazgatás hatékonyságának és a szabályozás minőségének javítása, valamint a szolgáltatási ágazatot érintő indokolatlan korlátozások megszüntetése terén, mindenekelőtt a szolgáltatók határokon átnyúló működésének jelentős könnyítésével.

13. ÜDVÖZLI, hogy az inkluzív növekedés kiemelt szerepet kap, és HANGSÚLYOZZA, hogy a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a beruházások növelése, valamint a termelékenység és a munkaerő-kínálat fokozása érdekében végrehajtott reformok támogatása mind lényegesen hozzájárul a szociális kihívások kezeléséhez. A rendezett államháztartás és az ambiciózus reformok végrehajtása előfeltételei a fenntartható és inkluzív növekedésnek.

14. EGYETÉRT azzal a megállapítással, hogy változatlanul sürgősen javítani kell a befektetési feltételeket annak érdekében, hogy növekedjen a reálgazdaságba történő magánbefektetések volumene és biztosítottak legyenek a jó minőségű állami beruházások és infrastruktúrák. Lassan halad a reformok végrehajtása az ágazatspecifikus szabályozást érintő problémák és a beruházások útjában álló egyéb akadályok felszámolása, továbbá a közigazgatás, az igazságügyi rendszerek, a fizetésképtelenségi eljárások, valamint az üzleti környezet korszerűsítése terén, ideértve a finanszírozáshoz jutás lehetőségeit is. Némi haladás történt ugyan, de sok tagállamban továbbra is akadályokba ütköznek a beruházások egyes kulcsfontosságú ágazatokban.

15. ELISMERI, hogy Európa termelékenységi problémával küzd, a termelékenység növekedése visszafogott és elmarad a más fejlett gazdaságokat jellemző növekedési ütem mögött. Ezzel összefüggésben KIEMELI a strukturális reformok jelentőségét az innováció elősegítése, a digitalizálás és az új technológiák elterjesztésének megkönnyítése terén, az olyan üzleti környezet megteremtésében, ahol a legtermelékenyebb vállalatoknak van esélyük előretörni, valamint a források helytelen elosztásának és a strukturális munkaerőhiánynak a visszaszorítása tekintetében. A problémákat többek között a népesség elöregedése tovább súlyosbítja. Az előrejelzések szerint egész Európában csökkenni fog a munkaképes korúak részaránya a teljes népességen belül, és a helyzet egyes gazdaságokban rendkívül súlyos.

16. ÜDVÖZLI a munkaerőpiaci reformok terén elért eredményeket, ugyanakkor megállapítja, hogy jelentős kihívások és végrehajtási hiányosságok vannak ezen a területen. Lenne még lehetőség az adóalap szélesítésére és a munkát terhelő adók csökkentésére, és további erőfeszítéseket lehetne tenni a nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében. Egyes tagállamokban az ifjúsági és a tartós munkanélküliség csökkentése is újabb intézkedéseket igényel. A sikeres integrációra – különösen a migránsok és menekültek sikeres integrációjára – szintén kiemelt figyelmet kell fordítani.

Mert az emberek nem állnak készen arra, hogy feladják a nemzetállamot. A fal a határon viszont borzasztó megoldás.

A Tanács 2017. május 23-án megállapodott a kettős adóztatással kapcsolatos viták rendezésére szolgáló új európai uniós rendszerről.

A javaslattal a Tanács célja az, hogy javítsa a tagállamok közötti azon viták rendezésére igénybe vett mechanizmusokat, amelyek a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások értelmezéséből erednek. A javaslat a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 90/436/EGK egyezményre épül.

„Ez az irányelv fontos része annak a tervünknek, hogy erősítsük az adózási jogbiztonságot és javítsuk az üzleti környezetet Európában” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg betöltő Málta pénzügyminisztere.

Az olyan helyzetek, amikor különböző tagállamok kétszer adóztatják meg ugyanazt a jövedelmet vagy tőkét, súlyos akadályokat állíthatnak a határokon átnyúlóan tevékenykedő vállalkozások elé. Túlzott adóterhet teremtenek, gazdasági torzulásokhoz vezethetnek, továbbá negatív hatást gyakorolhatnak a határokon átnyúló beruházásokra.

Az irányelvtervezet értelmében a vitarendezési mechanizmusoknak kötelező jellegűnek és erejűnek kell lenniük, az eljárások tekintetében egyértelmű határidőket kell meghatározni, és azok nem zárulhatnak eredménytelenül. Az irányelvtervezet célja ezzel az, hogy olyan adózási környezetet biztosítson, amelyben a vállalkozásokat terhelő megfelelési költségek a minimumra csökkennek.

A szöveg lehetővé teszi az adófizetők számára, hogy „kölcsönös egyeztetési eljárást” kezdeményezzenek, amelynek keretében a tagállamoknak két éven belül megállapodásra kell jutniuk. Az eljárás eredménytelensége esetén választottbírósági eljárás indul a jogvita adott határidőn belüli rendezése érdekében. Erre a célra három–öt független választottbíróból és az egyes tagállamok legfeljebb két képviselőjéből álló tanácsadó testületet kell létrehozni. A testület („tanácsadó bizottság”) véleményt ad ki a kettős adóztatásnak a vitás ügyben való megszüntetéséről, amely kötelező erővel bír az érintett tagállamra nézve, hacsak a felek nem állapodnak meg alternatív megoldásban.

A Tanács kompromisszumra jutott a következő kérdésekről:

• az irányelv hatálya, vagyis a tárgyát képező jogviták típusa. A Tanács tág hatályról állapodott meg, de meghagyta a lehetőséget arra, hogy az alól eseti alapon ki lehessen zárni olyan jogvitákat, amelyek nem kettős adóztatással kapcsolatosak;
• „szaktekintéllyel bíró független személyek”: kritériumok a független választottbírók csoportjába kijelölt személyek függetlenségének biztosítására. A miniszterek megállapodtak abban hogy a választottbírók nem lehetnek adótanácsadással foglalkozó vállalatok alkalmazottai, és korábban sem foglalkozhattak hivatásszerűen adótanácsadással. Hacsak erről más megállapodás nem születik, a testület elnöki tisztét egy bírónak kell betöltenie;
• állandó bizottság: állandó struktúra létrehozásának a lehetősége vitarendezéssel kapcsolatos ügyek lebonyolítására, ha a tagállamok ehhez hozzájárulnak.

Következő lépések

A Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén megállapodás jött létre. A Tanács azt követően fogadja majd el az irányelvet, hogy az Európai Parlament arról véleményt nyilvánított.

A tagállamoknak 2019. június 30-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályokba és rendelkezésekbe. Ezt az irányelvet az e dátumot követően benyújtott, a 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévre vonatkozó vitás kérdésekhez kapcsolódó panaszok tekintetében kell majd alkalmazni. A tagállamok azonban hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy az irányelvet korábbi adóévekkel kapcsolatos panaszokra is alkalmazzák.

Általános : Az Erasmus programot népszerűsíti az Erasmus evening elnevezésű projekt, az Európai Ifjúsági Károly-díj idei győztese. A díjátadót május 23-án tartották a németországi Aachenben.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP

2017. május 23., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral

2017. május 24., szerda
12.00 Egyperces néma csend a manchesteri támadás áldozatainak emlékére
Aachen (Németország)
19.30 Felszólalás a Nemzetközi Nagy Károly-díj 2017. évi kitüntetettje, Timothy Garton Ash tiszteletére rendezett díszvacsorán

2017. május 25., csütörtök
Az EU és az USA vezetőinek találkozója (Europa épület)
10.00 Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének fogadása
10.05 Találkozó Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
10.20 Kibővített találkozó Antonio Tajaninak, az Európai Parlament elnökének és Federica Mogherini főképviselőnek a részvételével

13.00 Találkozó Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

2017. május 26., péntek és 27., szombat
Taormina (Olaszország)
10.15 Közös sajtótájékoztató Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

G7-csúcstalálkozó

2017. május 28., vasárnap
Bratislava
12.30 Felszólalás a Globsec 2017 konferencián

A migrációs ügyekért felelős uniós biztos csütörtökön újfent figyelmeztette Budapestet, Varsót és néhány további fővárost, hogy kötelezettségszegési eljárásnak néznek elébe, ha egy hónapon belül nem kezdik meg kvótájuk terhére a menekültek áthelyezését Olasz- és Görögországból. A belügyminiszterek csak informális tanácskozást tartottak a menekültügyi reformról, de az álláspontok jottányit sem közeledtek.

Elhárult az európai fejlesztési stratégiát fenyegető magyar vétó veszélye, miután több ponton is úgy módosították a dokumentumot, hogy az figyelembe vegye a migrációval összefüggő magyar érzékenységet – közölték csütörtökön EU-tanácsi források. Budapest kívánságára a szöveg megerősíti, hogy a stratégia nem érinti a migráció terén az EU-szerződésben rögzített tagállami hatásköröket.

Az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy kiegészítő felszólító levelet küld Magyarországnak, mivel az ország menekültügyi jogszabályai továbbra is nagymértékben összeegyeztethetetlennek tartja az uniós joggal.

Megkapta szerdán az Európai Parlamentben a szükséges többséget az a négypárti indítvány, amelynek értelmében az intézmény megteszi az első lépést az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás kezdeményezése érdekében Magyarországgal szemben. Most az EP állampolgári jogi szakbizottságán a sor, hogy elkészítse az ehhez szükséges indoklással ellátott véleményt és javaslatot, mielőtt arról újra szavazna a Parlament.

Nem számít egyetértésre a migrációs politika sarokkérdéseiről az uniós vezetők júniusi brüsszeli csúcstalálkozóján az EU-ügyi államtitkár, aki szerint a magyar üzenet mindezek kapcsán az, hogy tovább kell folytatni a párbeszédet, illetve – és főként - fokozni kell a külső EU-határok védelmét, csakúgy, mint az illegális migrációt kiváltó okok megszüntetését.

Az Európai Unió jelenlegi formájában nem kötheti meg egyedül, hanem csak a tagállamokkal együttesen eljárva a szabadkereskedelmi megállapodást Szingapúrral. Erről rendelkezett kedden az Európai Bíróság, igazat adva a tagállamoknak a Bizottsággal szemben.

A lengyel jogállamiság helyzetéről szóló párbeszéd folytatása mellett szállt síkra a tagállamok többsége az általános ügyek tanácsának keddi ülésén, amelyen EU-források tájékoztatása szerint csak Csehország, Magyarország és Nagy-Britannia támogatta meg egyértelműen a lengyel álláspontot. Frans Timmermans, bizottsági alelnök a magyar kormány hivatalos válasza előtt nem kívánta minősíteni a kötelezettségszegési eljárás óta a magyar térfélen történt fejleményeket.

Akár a Mission impossible című film főszerepét is kioszthatnák előre Emmanuel Macronnak, aki fejébe vette a hosszú ideje stagnáló Franciaország radikális politikai, gazdasági és morális megújítását. A szociálliberális elnök a skandináv modell képére gyúrná át a francia szociális rendszert, és ismeretlen, a politikában még tapasztalatlan arcokkal váltaná fel a kiöregedett garnitúrát. Végtelen ambícióinak azonban már a júniusi parlamenti választás határt szabhat, ha nem sikerül biztos kormányzó többséget szereznie.

A Tanács május 18-án következtetéseket fogadott el „Biztonság és védelem az EU globális stratégiájának összefüggésében” címmel. A következtetésekben a Tanács áttekinti a biztonság és a védelem területén végzett együttműködéselmélyítése terén elért eredményeket, és iránymutatást ad a továbbiakra nézve. A következtetések az alábbi területekre térnek ki:

– a KBVP válságkezelési struktúráinak javítása, különös tekintettel a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak (MPCC) az (EKSZ részét képező) EU Katonai Törzsén belül történő létrehozását célzó, folyamatban lévő munkára; ez a szolgálat – a 2017. március 6-án elfogadott következtetések értelmében – a nem végrehajtási jellegű katonai KBVP-missziók (aktuálisan az EUTM Szomália, az EUTM RCA és az EUTM Mali) misszióparancsnoki tisztségét fogja betölteni,

– a partnerországokkal a KBVP területén folytatott együttműködés elmélyítése annak érdekében, hogy erősödjön a közös biztonság- és védelempolitika területén kialakított partnerségekre vonatkozó megközelítés stratégiai jellege, továbbá hogy javuljon az együttműködés elsősorban az olyan partnerországokkal, amelyek magukénak érzik az EU értékrendjét, tiszteletben tartják a nemzetközi jogot, és amelyek képesek és hajlandók is hozzájárulni a KBVP-missziókhoz és -műveletekhez,

– a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés (CBSD) a partnerországok abban való támogatásához szükséges összes követelmény teljesítése érdekében, hogy képesek legyenek maguk megelőzni és kezelni a válsághelyzeteket,

– polgáriképesség-fejlesztés és a polgári válságkezelés reakcióképességének javítása, ezen belül egy központi reagálási kapacitás esetleges létrehozása,

– a katonai gyorsreagálás megerősítése, többek között az uniós harccsoportok modularitásának gyakorlati módon történő továbbfejlesztése, valamint – adott esetben – a finanszírozási módok kiigazítása,

– az európai védelmi együttműködés elmélyítése: ezzel kapcsolatban a Tanács áttekinti az eddigi eredményeket, a jövőre nézve pedig iránymutatást nyújt az alábbiakról:

• inkluzív állandó strukturált együttműködés (PESCO), amely egyrészt szorosabb együttműködést tenne lehetővé a biztonság és a védelem területén az erre kész és képes tagállamok számára, másrészt pedig hozzájárulna új közös erőfeszítések, együttműködési tevékenységek és projektek megvalósításához,
• egy önkéntes alapon végzendő koordinált éves védelmi szemle (CARD) lehetősége: ennek a tervezett eljárásnak az a célja, hogy uniós szinten áttekinthetőbbek legyenek a védelmi kiadások, a nemzeti szintű beruházások és a védelmi vonatkozású kutatási tevékenységek. E szemle arra szolgálna, hogy segítségével a tagállamok olyan képességeket tudjanak biztosítani, amelyek alkalmasak az aktuális és a jövőbeli stratégiai trendek és kihívások kezelésére, emellett tevékenyen hozzájárulna a tagállamok közötti védelmi együttműködés fokozásához,
• az Európai Bizottság európai védelmi cselekvési terve, amely az európai védelmi ipar és a technológiai innováció támogatása érdekében újfajta finanszírozási eszközöket irányoz elő a képességfejlesztés és a védelmi együttműködés területén.

Háttér

A Tanács 2016. november 14-én következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról. Ezekben a következtetésekben meghatározta az uniós ambíciószintet, mégpedig azoknak a fő céloknak a formájában, amelyeket az EU és a tagállamok el kívánnak érni a biztonság és a védelem területén. A Tanács a következő három stratégiai prioritást határozta meg: a külső konfliktusokra és válságokra történő reagálás, a partnerek kapacitásépítésének támogatása, valamint az Európai Uniónak és polgárainak a védelme. A Tanács a 2017. március 6-i következtetéseiben áttekintette az elért eredményeket és további iránymutatást nyújtott.

A főképviselő – az Európai Bizottság alelnökeként és az Európai Védelmi Ügynökség vezetőjeként is eljárva – benyújtotta a tagállamoknak a biztonságra és a védelemre vonatkozó végrehajtási tervet. A végrehajtási terv az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája alapján indított intézkedések sorába illeszkedik. A stratégiát a főképviselő az Európai Tanács június 28-i ülésén mutatta be. A Tanács 2016. október 17-én következtetéseket fogadott el a globális stratégiáról.

Az EU globális stratégiájának végrehajtása többek között a következőket is magában foglalja: a rezilienciaépítéssel, valamint az integrált konfliktus- és válságkezelési megközelítéssel kapcsolatos munka továbbvitele, a belső és a külső szakpolitikák közötti kapcsolat erősítése, a meglévő regionális és tematikus stratégiák naprakésszé tétele, illetve új stratégiák kidolgozása, továbbá a társadalmi diplomáciai erőfeszítések fokozása.

A Tanács 2017. március 21-én elfogadta a (KKBP) 2017/496 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2018. március 22-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát. A szóban forgó intézkedésekkel az Unió az egyiptomi állami pénzeszközök 2011 előtti hűtlen kezeléséért felelősnek tartott 15 személyt sújtja: befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak a rendelkezésükre.

A tagjelölt országok: Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. március 22-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 76., 2017.3.22., 22. o.).
*Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Plenáris ülés : Összefoglaltuk a májusi plenáris ülés főbb híreit: állásfoglalás a magyarországi alapjogok helyzetéről és a menekültek áthelyezéséről, az ENSZ-főtitkár beszéde, vita a Brexit-tárgyalásokról.

Forrás : © Európai Unió, 2017 - EP