Afrika

Dr. Jakkel Anna vándor fotókiállításának legújabb helyszínén Tótkomlóson, nagy volt az érdeklődés a vetítéssel kísért élménybeszámoló iránt. A felnőtt lakosság köréből és iskolákból is sokan eljöttek a programra.
Az érdekes személyes tapasztalatokon nyugvó beszámolót szenegáli dobosok tették még színesebbé.
A kiállításra látogatók megismerkedhettek a missziós orvosok munkájával és az AHU tevékenységével.
A kiállítás melyet Raymond Irambo a Magyar Afrika Társaság főtitkára nyitott meg április végéig látogatható.

A Magyar Afrika Társaság (AHU) már hosszú ideje nyújt segítséget Afrikában rászorulóknak. Most újra Ugandában, a Mbale külterületén lévő Szt. Kizito gyermekotthonban biztosította hónapokra az ott élők mindennapjainak élelmezését.

Az apácák által üzemeltetett árvaházba először 2014-ben sikerült támogatást eljuttatni. Olyan csecsemők és gyermekek élnek itt, akiknek az édesanyjuk, vagy mindkét szülőjük meghalt, de olyan apróságok is vannak, akiket eldobott a családjuk maguktól, vagy olyan eset is előfordult, ahol utcán talált gyermekeket fogadtak be. A St. Kizito babaotthon nagyszerűségének jó példája, hogy nem mondanak le senkiről sem.

Napjainkban már a működő gyermektámogatási programnak köszönhetően a virtuális örökbefogadó szülők rendszeres adományaival és az AHU támogatásával könnyebbé és élhetővé tesszük a kicsik életét. A mai nap folyamán két mázsa rizst, ugyanannyi kukoricalisztet, étkezési olajat, gyermektápszert, pelenkákat, sót, teát, szappant, mosószert, babot, cukrot, cukorkákat, gyümölcslevet, kekszet, nyalókákat adtunk át részükre.

Március 24.-én, különböző börtönökben és kórházakban eltöltött hat év után szabadon engedték az egyiptomi főváros, Kairó déli részén található Maadi katonai kórházból a Nílus országát három évtizeden át vasmarokkal irányító Hoszni Mubarak egykori elnököt. Ő volt az első olyan vezető, akit bíróság elé állítottak az úgynevezett Arab Tavasz eseményei során elkövetett hatósági visszaélések miatt, de aztán lassan az összes vád alól tisztázták (egy apróbb korrupciós vád kivételével) és végül néhány héttel ezelőtt felmentették a 2011-ben kirobbant tüntetéshullám során elkövetett gyilkosságok vádjai alól is. Így a most 88 éves egykori vezető eddigi kényelmes, nílusi kilátással bíró kórházi szobáját cseréli majd le a Kairó egyik legelitebb részének számító Heliopoliszban található villájára, ahol egyébként tegnap (03.24) este már meg is ünnepelte szabadulását egy családi vacsora keretén belül.

Az Abdel Fattah el-Sisi jelenlegi elnök kormánya által a lehető legnagyobb titoktartásban végrehajtott szabadon engedés hatalmas örömöt jelent egykori hívei számára, ugyanakkor súlyos csalódás azon tízezrek számára, akik anno az életüket kockáztatták a rezsim megbuktatásáért. Már valószínűleg az is nehezen volt sokak számára megemészthető, hogy felmentették a Tahrír-téren elkövetett gyilkosságok vagy éppen a sok tízmillió dolláros korrupciós ügyek vádjai alól, miközben felépített rendszere nagyjából megingás nélkül maradt olyan, amilyen sok éven át volt – a Mubarak-kormányból például Mubarak volt az utolsó olyan tisztviselő/kormánytag, aki szabadlábra került, hiszen mindenki más már rég kiszabadult és afféle “mérleg egyensúlyban tartás” elve alapján lassan vissza is tért a normális civil életbe.

Így a 2011 után történt események szépen lassan a múlt homályába küldték Mubarak tetteit és uralmát, hiszen ott volt a Muszlim Testvériség hatalomra jutása, az azt követő feszültségek, majd a Sisi tábornok vezette brutális leszámolás mindenféle ellenzéki erővel és megmozdulással, úgyhogy végül már oda jutott a dolog, hogy sok tucatnyian ünnepelték Mubarakot minden alkalommal, amikor az egykori vezetőt a bíróságra szállították (persze azért hangsúlyozni kell, hogy csak egy maroknyi megmaradt támogatóról beszélünk). Valószínűleg persze a jogi hercehurca nem ér véget, hiszen a mostani szabadon engedésével egyidőben újabb bírósági per indult ellene korrupciós ügyek miatt, de valószínűleg ez már semmilyen formában nem fogja nagyon befolyásolni Mubarak életét, akinek több külföldi bankszámlán tárolt több száz millió dollárja valószínűleg soha nem fog visszatérni Egyiptomba, ehhez a vagyonhoz képest pedig egy kiszabásra kerülő, legrosszabb esetben is maximum 20-30 millió dolláros jóvátételi kötelezettség elenyésző mértékű.

Ő maga pedig békében fogja hátralévő életét a már nem hivatalban lévő államfőknek járó juttatásokkal leélni kairói luxusvillájában vagy vörös-tengeri nyaralójában – persze jelenleg az országot nem hagyhatja el, de talán már nem is akarja. És ha gyorsan végigfutunk az újságokon, internetes portálokon, blogokon, hogy milyen a fogadtatása az egykori vasmarkú elnök szabadulásának, akkor megállapítható, hogy az egyiptomi nép jelentős része rezignáltan tudomásul vette Mubarak távozását, mert a 2011-ben és azelőtt történtek emlékét már messze elhomályosítják az elmúlt évek eseményei.

twitter.com/napiafrika

2 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.Tetszett az írás.

Tunéziai Trabi túráról tért haza Kammer Gábor, az AHU régi barátja, aki segítségével idén januárban sikeresen eljutott Magyarországról Mauritániába az a 11 darab varrógép, amelyeket egy itthoni vállalkozó adományozott az AHU-nak, ezzel segítve, hogy több, nagyon szegény településen élő afrikai nő akár új szakmát tanulhasson. Hazatérte után Gábor az alábbi rövid beszámolóval üdvözölte az AHU-t: „Sikeresen hazaértem, az extém túra trabival beváltotta a hozzá fűzött reményeket,sok élménnyel tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Túránk oka, hogy még egyikünk sem járt Tunéziában, szerettünk volna megismerkedni az ország kultúrájával,természeti,és gazdasági hátterével,és a lakosság mindennapjaival testközelből találkozni. Először a keleti parton haladtunk dél felé,mely tengerparti túrista paradicsomok tönkelegét kínálja. Nem szállodáztunk, ennek a túrának pont nem ez volt a célja. Aludtunk messze a településektől a Szaharában, kultikus filmek forgatási helyszínein. Üdv, Gábor”

Záhoczky Csenge írása

Képzeljünk csak el egy apró, sötét bőrű, sötét hajú, kedves arcú fiatal kislányt. Magányosan, vagy néhány másik kislánnyal ballag a poros, száraz úton. Kezében vödör. Ő az, aki népes családját minden egyes nap ellátja azzal a minimális mennyiségű ivóvízzel, amelyhez hozzá tud jutni. Ez a kislány az egész napját arra szánja, hogy felkeressen egy helyet, ahol egyáltalán vizet találhat a rokonai számára. Ez a kislány nem jár iskolába, nem játszik a barátaival, nem fut önfeledten az utcán vagy a mezőn. Ez a kislány holnap sem fog iskolába járni, és utána sem. Amíg csak ehhez a családhoz tartozik, a vízhordás lesz a feladata. És ez nem egy melodramatikus, a könnyező szemeket és a vérző szíveket magából kierőszakolni akaró hollywoodi produkció; ez az afrikai családok többségének valós élete. A fejlődő országok közül 45 esetében elmondható, hogy 10 háztartásból 7-ben a nők vagy legtöbbször a lányok a felelősek a vízgyűjtésért, és ez olyan nehéz és hosszadalmas feladat, hogy az egész napjukat felemészti. És nem csupán hetente vagy havonta egyet, hanem mindegyiket. A vasárnapot ugyanúgy, mint a hétfőt vagy a pénteket.

 

Több öngyilkos merényletet követtek el szerdán egy északkelet-nigériai menekülttáborban. A támadásokban legalább négyen meghaltak, és tizennyolcan megsebesültek. 

Köszönjük Balogh Cecíliának és az est valamennyi fellépőjének az önzetlen segítséget!

Teltház volt ismét a márciusi Savannah Bellydance Night jótékonysági esten - a bamakói sérült gyermekek javára.
Balogh Cecilia szervezésében a hastánc több jeles képviselője vett részt ebben a hónapban; a tribal ( törzsi hastánc ) a raqs sharqi ( klasszikus arab hastánc ) , valamint a bollywood stílusain kívül még modern színpadi koreográfiákat is láthattak a kedves nézők.
Jelen volt a legfiatalabb korosztály is, a Tessza Gyermek Táncstúdió kis növendékei előadásában.
Következő jótékonysági est a bamakói sérült gyermekekért: április 08-án szombaton, 18.00-20.00 óráig, ugyanitt a Lalibela Ethiopian Restaurant helyszínén ( H-1066 Budapest, Jókai utca 40.), több meghívott vendéggel!

Pont ma (03.18) van negyven éve, hogy 1977. március 18-án a Kongói Köztársaság forradalmi vezetőjét, a baloldali nézeteiről ismert Marien Ngouabit különös körülmények között egy kommandós alakulat meggyilkolta és amely gyilkosság részletei a mai napig eléggé rejtélyesek. Az biztos, hogy az 1968-ban az akkori elnököt, Alphonse Massamba-Débat-t katonai puccsal megdöntő, majd egy rövid átmeneti időszak után (amíg Alfred Raoul volt az ország ideiglenes miniszterelnöke) 1969-től kezdve Ngouabi elődjénél jóval erősebben lépett fel a kommunista irányzatok mellett (Débat és Ngouabi is a Nemzeti Forradalmi Tanács tagjai voltak), például az ország nevét Kongói Népi Köztársaságra változtatta, megalapította a Kongói Munkáspártot (PCT) és országát deklaráltan Afrika első marxista-leninista államának tartotta.

Nézetei és sok más afrikai vezetőnél látható beidegződései azonban már hatalmának korai szakaszában megmutatták a lehetséges problémákat, hiszen egyrészt rendkívül gyorsan nekilátott az ország hatalmi és gazdasági egyensúlyának észak felé billentéséhez (hiszen ő is észak-kongói származású volt), másrészt gyorsan összerúgta a port az afrikai politika mindmáig meghatározó hatalmával, Párizzsal. Ez utóbbi annak volt köszönhető, hogy Ngouabi jópár alkalommal visszautasította azt a kérést, hogy a Kongói Népi Köztársaság annektálja az akkor még portugál uralom alatt álló, olajban gazdag Cabinda tartományt – így az északi irányú belpolitikai eltolódás és az ellenük végrehajtott különböző tisztogatási akciók miatt amúgy is rendkívül feszült ellenzék soraiban könnyedén sikerült támogatókra lelni egy puccshoz, amelyet egyébként az évek során már többször megpróbáltak különböző hatalmi csoportok (legalább egy tucatszor próbálták meggyilkolni, még egy helikopter-balesetet is sikerült túlélnie 1976-ban).

Így 1977-re Ngouabinak már bőven volt problémája, a gazdaság komoly gondokkal küzdött az olaj árának esése miatt, a paranoia kezdte felütni nála a fejét a folyamatos támadások és merényletkísérletek okán és politikai támogatói is kezdtek ellene fordulni az egyre kapkodóbb intézkedések okán – gondoljunk itt például arra, hogy teljesen át kívánta alakítani a Kongói Munkáspártot, annak vezető testületét 1975-ben feloszlatta és egy mindössze öt tagból álló Különleges Forradalmi Vezetői Tanács (EMSR) kezébe helyezte az irányítói hatalmat és további változásokat helyezett kilátásba. 1977. március elején pedig a lehallgatásoktól tartva Omar Bongo gaboni elnök eléggé ködös telefonbeszélgetésben próbálta felhívni kollégája figyelmét az ellene készülő merényletre, de végül Ngouabi számára csak az vált világossá, amit addig is tudott – készülődik valami ellene. Március 9-én paranoiája már a végletekig fokozódott, kedvenc kutyája furcsa módon elpusztult, kígyókat véltek felfedezni háza udvarán és rémálmai voltak a saját haláláról.

Az ezt követő napokban többször komoly kirohanást intézett megint a franciák ellen, Párizst hibáztatta az országot sújtó összes gazdasági nehézségért és ködös utalásokat tett egy véres leszámolásra is. Mindezek ellenére március 18-án, halála napján minden a megszokott módon kezdődik, Ngouabi bemegy a brazzaville-i egyetemre tanulni, majd az elnöki palotában megbeszéléseket folytat a parlament elnökével és a kongói bíborossal és ebédjét családi körben költi el. Az ebéd után fia távozni igyekszik az elnöki palotából, amikor kifelé menet több ismeretlen fiatal katonát és testőröket lát együtt várakozni a fogadóhelyiségben (például Kimbouala-Nkaya, Mboro vagy Raphael Ontsou tiszteket a testőrségből és Barthélémy Kikadidi századost) és az is feltűnik neki, hogy jóval kevesebb elnöki testőr van a palotában, mint általában. Mire feleszmélhetne, a katonák csoportja és édesapja már verekedésbe és lövöldözésbe bonyolódik és a testőrök a segítség helyett inkább menekülőre fogják – az akkor 14 éves fiú próbál segíteni, de mire odaérhetne, Ngouabi már vérben úszva hever a földön.

A szemtanúk beszámolója szerint az Ontsou névre hallgató fiatal tiszt volt a gyilkos, de ami biztos az az, hogy mire a kórházba érnek az elnök testével, már rég halott. A halálának körülményeiről ismert elméletek közül ez a leggyakrabban elfogadott, de vannak vélemények, amelyek szerint már a palotán kívül, az autójában rohanták le az elnököt – akárhogy is, nem sokkal halálának híre után egy 11 tagból álló katonai tanács veszi át az ország irányítását, élén Joachim Yhombi-Opangóval és Denis Sassou-Nguessóval (itt kezdődik hát az ő története). A tanács első intézkedéseként azonnal kijárási tilalmat vezet be, a határokat lezáratja majd hozzákezd a bűnösökkel való leszámoláshoz, jópár főt megneveznek gyilkosokként (ketten már az akció közben életüket vesztették), valamint Massamba-Débat egykori elnököt a felbújtóként.

Utóbbit 1977. március 25-én ki is végzik rejtélyes körülmények között, az Nguesso által aláírt halálos ítéletet szemtanúk szerint brutális kínzásokkal kísérve hajtják végre, testét pedig ismeretlen helyre temetik. Ezen a napon kivégeznek több, a merényletben állítólag résztvevő testőrt és katonát is (az állítólagos gyilkost, Raphael Ontsout is). 1978. februárjában még egy tárgyalás indul, amelynek keretében további 42 embert vádolnak meg bűnrészességgel, közülük 10-et pedig halálra is ítélnek, amely ítéleteket aztán végre is hajtanak. A leszámolás ezzel nagyjából befejeződik, viszont a merénylet valódi okai és az igazi felbújtók személye a mai napig bizonytalan, csak elméletek és valószínű verziók vannak, a fentebb felvázolt egyes tények sem teljesen bizonyítottak (tehát Ontsou gyilkosként való megnevezése is csak elmélet, valódi bizonyítékok nélkül).

A valóságot valószínűleg sosem fogjuk megismerni, de a legvalószínűbb, hogy Ngouabi a franciák és a kongói ellenzék mellett egyre súlyosabb teherré kezdett válni saját elvtársai számára is, ezt igazolja az is, hogy komolyabb bizonyítási eljárások nélkül a merényletet követő hónapokban jópár tucat elvtárssal számoltak le a párton belül és az egykori forradalmi vezetőt azonnal mártírnak, hősnek állították be.

twitter.com/napiafrika

4 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.Tetszett az írás.

Az emberi orr formájának kialakulására hatással lehetett az éghajlat - állapították meg amerikai tudósok.

Három éve olyan kevés eső esett Kenyában, hogy a kormány katasztrófahelyzetet hirdetett. 2,6 millió ember éhezik, több mint 350 ezer gyerek, várandós nő és újdonsült anyuka súlyosan alultáplált az afrikai országban. 

www.globoport.hu

Nők napján a hölgyeket ünnepeljük, de sokan megfeledkeznek azokról a világtól távoleső területeken élő nagymamákról, anyákról, gyermek anyákról, akik nélkülöznek, éheznek és a kiugrási lehetőségek hiányában a kilátástalanság jut csak osztályrészül számukra. A Magyar Afrika Társaság (MAT) ezt az ünnepet is arra használta, hogy tegyen, és változtasson ezeknek a nőknek a helyzetén. A nők esélyegyenlőségének javítására, önfenntartás nevelésre és saját üzleti-kiskereskedelmi tevékenység megkezdésének elősegítésére tette meg mostani felajánlását a szervezet.

Tovább a cikkre

Megbízható helyi források szerint tegnap (03.11) reggel a Kamwina Nsapu szekta több száz felfegyverzett (főként bozótvágókkal és dárdákkal, de lőfegyverek is feltűntek a kezekben) tagja rohanta le a Kongói Demokratikus Köztársaság Központi-Kasai tartományának Lomani megyéjében található Mwene Ditu városát, majd egész napos harcot folytattak az ott állomásozó kormányerőkkel. A kormányzati közlemény szerint a küzdelemben néhány milícista életét veszítette, míg egy rendőr súlyosan megsérült. Szintén ez a közlemény taglalja, hogy újabb rendőrségi erősítés van úton a város felé, miután a szekta tagjai a várostól nem messze ismét gyülekeznek, hogy újabb rohamra induljanak. Sőt, még vasárnap (03.12) hajnalban is komolyabb harci cselekmények történtek Mwene Ditu külső részein és a néhány elfogott támadó vallomásából az is kiderült, hogy száz kilométerre ettől a településtől, Mbuji Mayi városa ellen szintén támadás készül.

A politikai és katonai palettára magát leginkább 2016 közepétől felhelyező Kamwina Nsapu szektája az elmúlt néhány hónapban rendkívül agresszív, durva háborút kezdett a kormányzati erők ellen Középső-Kasai három megyéjében (illetve a másik két Kasaiban is), állításuk szerint főként azért, hogy a kormány ne nyomja el az itt élőket, megfelelő támogatást adjon nekik, biztosítsa a földjeikhez való hozzáférésüket és leginkább azért, hogy Kinshasa ismerje el az 1966-ban Tshikulában született Jean-Pierre Pandi (törzsi nevén Kamwina Nsapu) mágikus erejét és törzsi fennhatóságát Központi-Kasaiban (és egyáltalán, ismerje el a törzsi vezetők jogait). A törzsi vezetőségét apjától megöröklő Pandi milicíáját főként lubákból építette fel és sajnálatos módon, ahogy fényképeken látni és beszámolókból tudni, a milícia tagságának legalább fele 14 éven aluli fiatal gyermek – így pedig az is érthető, hogy miért van a kormányerők oldalán nagyjából 2 tucatnyi elesett katona és rendőr, míg a milícia vesztesége több száz főre rúg.

Éles lőfegyverrel felfegyverzett, sokat látott kongói katonákra támadnak fiatal gyerekek botokkal és bozótvágókkal azért, hogy a milícia céljait elérje és a törzzsel szemben történt, vélt sérelmeket megtorolják. És a kormányerőket sem kell félteni erőszakosságban, több videó került fel a közösségi oldalakra február végén, amelyeken az látható, ahogy katonai egyenruhába öltözött férfiak gyilkolnak le a Kamwina Nsapu tagjaiként azonosított gyerekeket, férfiakat és nőket. Azt azért fontos tudni, hogy Pandi már nem él, hiszen amikor tavaly augusztusban több száz emberével együtt elbarikádozta magát a falujában, a kormányerők támadást indítottak ellene és több tucat embere mellett ő is életét veszítette a harcokban. De csak a kormány szerint, hívei közül sokan ugyanis a mai napig úgy hiszik, hogy a mindenféle szertartás és törzsi tiszteletadás nélkül eltemetett Pandi még mindig életben van és az augusztusi mészárlás okán a mai napig bosszúhadjáratot folytatnak szerte a három Kasaiban (Központi-Kasai, Keleti-Kasai és Kasai).

A törzsi fennhatóság kérdése mindig is kényes téma volt a Kongói DK-ban és most ez még hangsúlyosabbá vált, hiszen a három Kasai törzsfőnökei szerint ha a kormány nem hajlandó elfogadni a törzsi tradíciókat és hagyományokat, nem ül le tárgyalni a törzsi vezetőkkel, akkor a hasonló fellángolások egyre gyakoribbak lehetnek. Az ezekben a tartományokban állomásozó uruguayi ENSZ-békefenntartók túl sokat nem tudnak hozzátenni a dologhoz, a Kamwina Nsaput leszámítva minden fél csak a konfliktus azonnali beszüntetésére szólít fel – persze az nem segít az ügyben, hogy tucatnyi videó kering az interneten a kormánykatonák brutális visszaéléseiről.

twitter.com/napiafrika

 4 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.Tetszett az írás.

 

Érdekel Afrika? Mindig is érdekelt az újságírás? Úgy érzed, van véleményed és szívesen el is mondanád? Esetleg még nem tudod, hogy hol végezd a szakmai gyakorlatodat? Szükséged van a publikációkért járó plusz pontokra?
A Magyar Afrika Társaság (AHU) várja azon lelkes önkéntesek jelentkezését, akik szívesen írnának és jelentetnék meg cikkeiket az AHU éppen megújulás alatt álló honlapján, ahol jelenleg is nyomon követhető a már meglévő íróink munkássága.

Szeretsz önkéteskedni vagy már régóta vágysz rá, hogy kipróbálhasd magad ebben a szerepben? Érdekel Afrika? Szívesen foglalkoznál vele? Szereted a gyerekeket? Ráérnél havonta egy két órát? Akkor felhívásunk Neked szól, olvass tovább!
Mi a Magyar Afrika Társaságnál az Afrikában végzett humanitárius segítségnyújtáson túl szívügyünknek érezzük a társadalom szemléletformálást is, azt hogy a távoli kontinenst közelebb hozzuk az emberekhez, tabukat döntsünk le és új ismereteket adjunk át.
2017 tavaszán új programot indítunk, amely keretében óvodától a középiskoláig fogunk Afrika témájú foglalkozásokat tartani gyerkőcöknek és fiataloknak, hogy közelebb hozzuk hozzájuk az afrikai történelmet, kultúrát, élővilágot és az ott élő embereket. A foglalkozásokat minden korosztálynak a saját szintjének megfelelő formában és hangvételben tartjuk. A kicsiknek játékosan hozzuk el a fekete kontinens világát, míg a nagyobbaknál már komolyabb témák is felmerülnek majd. Minden esetben interaktív, vidám, szórakoztató foglalkozásokat képzelünk     el.
Ezzel a programmal párhuzamosan fog futni egy nagyon hasonló, azonban kicsit mégis más projekt, amely keretében gyermekotthonok és kórházak gyerekosztályait látogatjuk majd meg, ahol afrikai elemekkel átszőtt élményterápiás foglalkozásokat fogunk tartani.

Fergeteges hangulatban telt a vasárnap záródó VI. HTCC Afrika Expo. Az AHU standjánál különösen hétvégén volt rengeteg az érdeklődő, hatalmas sikere volt a henna festésnek, és az Afrika kvíznek is, ahol a kitöltők azonnal ajándékot kaptak, és akik nyereményszelvényt is kitöltöttek, sorsoláson vesznek részt a hét folyamán. A nyertest természetesen azonnal értesítjük!
Legnagyobb örömünkre sokan érdeklődtek az önkénteskedés mikéntje, és a különböző lehetőségek felől, a részletesebb tájékoztatót ma e-mailben is elküldtük részükre.
A színes forgatagban óriási hangulatot csinált Abdoul Camara szenegáli táncművész együttese, akik a hétvége folyamán naponta több előadással is lenyűgöztek minden arra járót, a hatásuk alól lehetetlen volt bárkinek kivonnia magát. Előadásaikat megkoronázandó, vasárnap délután össztánccal zárták programjukat, együtt táncolt minden nemzetiség és korosztály, aminél kifejezőbben talán semmi nem is adhatná vissza az Expo fő üzenetét, Afrika és a világ csodálatos sokszínűségét.

Több mint tíz éve tartják rettegésben a Niger folyó deltájánál áthaladókat a különböző kalózcsapatok. Csak 2015-ben 14 kalóztámadást követtek el, 2016-ban pedig már 36-ot.

Március 2.-án megynyílt a 6. HTCC Afrika Expo és vásár, ahol természetesen az AHU is jelen van standjával. A Hungexpo A pavilon 101-es standnál várunk szeretettel minden érdeklődőt.
A legpörgősebb, legtöbb programot tartogató szombati napon az Expo színpadán 10.45-től hallhatjátok Dr. Fodor Réka, másik nevén AFRÉKA, missziós orvos saját könyvét bemutató előadását, 13.30-tól Kembe Sorel mesél Afrikáról, 14.00-tól pedig az AHU önkéntes programjait bemutató előadás keretében Pam Young, a Village Ventures alapítvány létrehozója beszél röviden afrikai munkásságáról. A színpadon egész nap futnak a programok, zene, tánc, előadások, beszámolók, mindezközben az AHU standnál várunk titeket henna festéssel, afrikai ékszerekkel, könyvekkel de leginkább egy jóízű beszélgetéssel bármilyen témában, ami titeket leginkább érdekel Afrikával, az önkéntes munkával kapcsolatban.
A standunk vasárnap is vár mindenkit, nem szűnő lelkesedéssel, szombaton pedig Facebook live élő videókkal is jelentkezünk többször is, legyetek az események részesei oldalunkon keresztül!
De inkább látogassatok ki hozzánk személyesen, mi ott leszünk!

Ellátogatott az AHU irodájába Pam Young, a szervezet régi jó barátja, a Village Ventures nevű alapítvány megálmodója és működtetője. Március 2.-án csütörtökön, a remek hangulatú délutánon Pam Young először Bíró Józseffel találkozott, akinek személyesen köszönte meg azokat a varrógép adományokat, amelyek azóta Mauritániában segítik az ott élő nőket egy szakma elsajátításában és saját jövedelmük megteremtésében. Megható pillanatok után Pam rátért a következő projektjére, amely keretében afrikai látássérülteknek szervezte meg a szakszerű orvosi ellátását. Ehhez a programhoz várja a dioptriás szemüveg adományokat a világ bármely pontjáról.
Pam találkozott egy önkéntes jelentkezővel is, aki először járt az AHU-nál, és abban a szerencsében lehetett része, hogy rögtön alkalma nyílt egy igazán hiteles és elkötelezett, Afrika jobbítását hivatásának tekintő, kitűnő humorú emberrel kötetlenül beszélgetni.
Az Afrika Expo-n szombaton találkozhattok Pammel, 14.00-tól tart előadást az Expo színpadán, utána beszélhettek is vele, kérdezhettek tőle bármiről, ami az afrikai önkéntességgel kapcsolatos. Gyertek ki a Hungexpo A pavilonjába, és keressétek az AHU-t a 101-es standon. Érdemes megragadni ezt a lehetőséget.

Különösen kis tömegű helymeghatározó segítségével először szerzett információkat két magyarországi fecskefaj vonulásáról és telelési területéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja.

www.globoport.hu

A Savannah Bellydance Night havonta megrendezett, családias hangulatú hastáncest. Teljes bevételét jótékonysági célra fordítják.

 

 

Tovább a cikkre