You are here

Az EU csúcs gyorsértékelése

A csütörtöki és pénteki tárgyalások lényege abban foglalható össze, hogy megpróbálták elválasztani a banki mérlegeket a szuverén adósságoktól. Azaz, hogy megakadályozzák azt, hogy egy nagy bank nehézségei egy egész állam pénzügyi rendszerét fel tudják borítani.

Ugyanakkor továbbra sem dőlt el, hogy az ESM (Európai Stabilitási Mechanizmus) révén közvetlenül akkor fel lehet-e tőkésíteni a bajba került bankokat, azaz megelőzni azt, hogy olyan helyzet álljon elő, mint Spanyolországban, ahol a bankok feltőkésítésével az állam adósodott el. E téren ugyan kompromisszumot alakítottak ki a felek csütörtök este, ugyanakkor továbbra sem történt áttörés, mert nagyon komoly feltételeket szabtak meg a beavatkozáshoz, azaz várhatóan a gyakorlatban az ESM-et továbbra sem lehet arra automatikusan felhasználni, hogy egy bajba került bankot feltőkésítsünk vele.
Másrészt az ütemezéssel továbbra sem sietnek, hanem maradt a ráérős tempó, az egész ellenőrzési mechanizmust jelenleg legkorábban 2014 szeptemberére tervezik életbe léptetni. (2012 elején 2012 tavaszára, majd 2012 nyarán 2012 ősz végére tették ennek az időpontját, és ősz óta napjainkra kellett volna kidolgozni a csoportnak a mechanizmus részleteit…)

S a beavatkozási mechanizmus kidolgozását csak ezen dátum után kezdik majd meg ! Elemzők szerint az ESM beavatkozásai nem válnak majd rutinszerűvé, hanem igencsak kivételes eseteknek fognak számítani. Plusz lényegében konszenzusos döntés kell ahhoz, hogy elindulhasson majd a beavatkozás.
A konszenzusos döntések pedig rendesen el szoktak húzódni az EU-ban, míg az ESM-nek éppen az lenne a lényege, hogy gyors feltőkésítéssel akadályozza meg a monetáris krízis kialakulásának lehetőségét. Márpedig már most lehet azt látni, hogy Németországnak és Franciaországnak esze ágában sincs egy ilyen « automatikus rendszert » létrehozni, lévén főleg az ő forrásaikra alapulnak majd ezek a feltőkésítések. Plusz a bajba került államnak egy meglehetősen bonyolult procedúra lévén kell bizonyítania, hogy a beavatkozás feltétlen szükséges : mert valóban veszélyezeteti vagy teljes saját pénzügyi rendszerét, vagy az egész eurozóna stabilitását.

További hiba, hogy az ESM eszköztárát ugyancsak szűkre szabták, mely aligha lesz elégséges : csak 60 milliárd eurót használhat fel erre 500 milliárdos tartalékából. Ugyan ez az összeg elvileg felülvizsgálható, de egyetlen kulcsfontosságú bank (pl. Deutsche Bank, BNP Parisbas) bajba kerülése esetén sem lesz elegendő. Plusz az adott ország saját mentőcsomag nyújtására is van kötelezve, de szakértők szerint a banki privát befektetők beavatkozása nélkül enélkül sem lesz finanszírozható a likviditási probléma.

2012 óta érvénybe léptetett szabályok szerint a részvényesek az elsők, akiknek a zsebükbe kell nyúlniuk baj esetén, majd a legfőbb hitelezők következnek, őket követik a 100.000 eurónál nagyobb betétesek. Csak ezután következhet az állami beavatkozás s a legvégén az ESM. Mindez lényegében rezonnábilis döntés, hogy a bankok ne hihessék azt, hogy mindent megtehetnek – mint ez lényegében Ciprus esetében mégis történt.

Közben haladnak a 2014-2020-as költségvetési periódus egyeztető munkálatai is az EP, a Bizottság és a Tanács között. (Erre június 25-én kell rábólintani az EiT-nak). A legfontosabb elemek, hogy az egész költségvetés és a tagállamok állapota is részlegesen felülvizsgálható lesz már a 7 éves perióduson belül is (2016 ill. 2017). Ez akár a tagállami hozzájárulások max. +/- 5%-os módosításával járhat, mely értelemszerűen Magyarország számára csak abban az esetben jelenthet előnyt, ha gazdasgi növekedésünk időközben gyengül. Az egyhangú döntéshozatal elve nem változik.

Dr. Türke András István

Undefined
Tag: