You are here
ELTE-ETTDK Kiadványok
Türke András István (szerk.)
Európai föderalizmus a második világháború után (1946-51)
ELTE-ETTDK Könyvek Nr. 1, 2006 március
ISSN 1787-7598
A modern európai közösség születésének dátumát 1945 körülre szokták helyezni, de a közös európai koncepció természetesen nem a 20. század „találmánya”. A föderáció fogalma ennél jóval korábban gyökerezik (tekintsük például a svájci típusú föderalizmust ), de maga az európai egységgondolat is történelmi távlatokba vezethető vissza. Az egységgondolatok fő mozgatórugója kezdetben a béke megteremtése volt. (...)
1947. december 17-én a belga származású Henri Burgmans kezdeményezése alapján Párizsban megalakult az Európai Föderalista Unió. Ez a szervezet 16 ország 50 föderalista szervezetét tömörítette és kiemelkedő szerepet játszott az alulról jövő kezdeményezésekben az Európai Közösségek hajnalán. Az alapító ülésen ott volt a Ventotenei Nyilatkozat szerzője, Altiero Spinelli is. A Központi Bizottságot a korábbi francia miniszter, Henri Frenay, a Végrehajtó Bizottságot pedig maga Burgmans vezette. Párizsban az európai föderalisták kinyilvánították, hogy olyan szabad, demokratikus, föderalista társadalmat kívánnak, amely az egység a különbözőségben-eszme alapján biztosítja Európa szociális haladását is. (...)
TARTALOMJEGYZÉK
I. BEVEZETŐ - AZ EGYESÜLT EURÓPA GYÖKEREI 3
II. SZERZŐDÉSEK ÉS ALAPDOKUMENTUMOK 13
II. 1. Az európai föderalisták hertensteini programja
(1946. szeptember 11 – 22.) 13
II. 2. A Föderalisták Európai Uniójának Alapítóirata 14
(1946. december 15.) 14
II. 3. A montreux-i deklaráció (1947. augusztus 23.) 20
II. 4. A föderalizmus 14 pontos víziója (1948. július) 22
II. 5. A Páneurópa Unió terve az Európai Szövetségi Alkotmányra 25
(1951. május 6.) 25
III. AZ EURÓPAI FÖDERALIZMUS ALAPGONDOLATAI
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN 28
III. 1. Denis de Rougemont : A föderalista attitűd (1947. augusztus) 28
III. 2. Alexandre Marc : Az ember felemelkedésére - a föderalista
forradalom (1948) 33
III. 3. Henri Brugmans : Az európai függetlenség (Európai Föderalista
Mozgalom milánói kongresszusa, 1948. február 15-17. ) 34
IV. DISKURZUS A FÖDERALIZMUS KÜLÖNBÖZŐ
ÚTJAIRÓL 39
IV. 1. Francesco Flora: Az európai szellem (1946. szeptember 24.) 39
IV. 2. A Fédération interjúja Emery Reves-el a nemzetközi
föderalizmusról (1947. április) 42
IV. 3. Carlo Sforza olasz külügyminiszter előadása az Universitá per stranieri-n (1948. július 18.) 43
IV. 4. Emery Reves luxemburgi beszéde (1948. szeptember 5.) 51
Türke András István (szerk.)
Gondolatok Európa egységéről
Pp. 12, 2002 november
ISSN 1588-2055
Szerzők: Dobos Balázs, Gerzsenyi Zoltán, Gróf Annamária, Jánosi Rita, Klestenitz Tibor, Kovács Henriett, Németh Zsófia, Orbán Áron, Orbán István, Pongó Angelika, Reich Anna, Solymos Tamás, Türke András István, Záhonyi Krisztina, Zolcsák Attila
Az európai egységgondolat kezdetei a középkori keresztes hadjáratokig nyúlnak vissza és kezdetben magasabb szinten, mint az egész keresztény világ egysége, jelent meg. A VII. században kezdődő dinamikus iszlám terjeszkedés a kereszténységet létében fenyegette, mindez pedig felerősítette a keresztény világ egységtörekvéseit. Ha már a harci vágyat nem is lehetett kioltani a nemességből, akiket ráadásul éppen nemességük, lovagi értékrendjük kötelezett harcra, energiájukat egy közös külső cél szolgálatába lehetett állítani. Dubois értekezése a XIV. század elején azt sugallja, hogy nem annyira Európa általános békéje a közvetlen cél, ez inkább csak eszköze a vallásos, ugyanakkor világi előnyöket is nyújtó célnak, a Szentföld visszahódításának. De nem csupán békéről van már szó: Dubois egyetlen "köztársaságba" tömörítené Európa államait, és ez az egység a pápa fősége alatt jönne létre. Nincs tisztázva, hogy hogyan is nézne ki ez a köztársaság; természetesen nem jelentheti az egyes államok önállóságának megszűnését, de mindenképpen nagyobb egységet jelentene, mint a szellemi egység, az egész Európára kiterjedő keresztény egyház, a pápa vezetése alatt. Viszont a pápa ekkoriban tette át székhelyét Avignonba. Dubois maga is a francia király szolgálatában állt, és nyilván egy francia vezetésű köztársaságot képzelt el. Franciabarát érzelmei nyilvánulnak meg abban is, hogy a szent cél megvalósításának legfőbb akadályozóiként a németeket és a spanyolokat, a franciák ellenségeit említi meg. (...)
Füzet alakban megrendelhető: info@europavarietas.org
Az Euractiv cikke a kiadványról :
Kalmár Szilvia : Az egyesült Európa gyökerei
Euractiv.hu, 2008.05.17.
