You are here

Euroatlanti Esték

A View from Washington on the Obama Foreign Policy, U.S.-Hungarian Relations and the Slovak-Hungarian Debate
2009 november 17.

Special Guest Speaker:
Maximilian Teleki
President of the Hungarian American Coalition (Washington, DC)

Host:
Zoltán Fehér
former Chief Creative Officer of the Hungarian Embassy in Washington, DC

Cikk
Nyelvtörvény: a magyaroknak saját erejükből kellene megoldani a problémát
Kitekinto.hu - Ugrósdy Márton

Az Europa Varietas Alapítvány és az Euro-Atlanti Klub Euro-Atlanti Esték sorozatában Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke tartott előadást a Corvinus Egyetemen, melyben reflektált a magyar-amerikai kapcsolatokra, Barack Obama külpolitikájára, valamint beszélt a magyar belpolitikai helyzetről is.

Max Teleki előadását az Egyesült Államok külpolitikájának áttekintésével kezdte. Szerinte a válság megváltoztatta az USA szerepét a világban, ugyanis az Egyesült Államok már nem a világ egyedüli vezető hatalma, és ez Washingtont is új külpolitikai lépésekre kényszeríti. Ez az oka annak is, hogy bár Barack Obama megítélése a világban rendkívül jó, és többek között ennek köszönhető, hogy hazai támogatottsága sokkal alacsonyabb. Az elnök rendívül agresszív belpolitikai lépéseket tett, de politikai tőkéjét nagyban felemészti a Kongresszussal folytatott harc. Külpolitikájával kapcsolatban az a nézet terjedt el a világban, miszerint Obama egy kooperatívabb megközelítést alkalmaz, a valóság azonban ennél összetettebb. Az elnök első éve külpolitikai téren is nagyon megterhelő volt, elsősorban a válság determinálta Washington lépéseit. Nem tudhatjuk, hogy egy republikánus adminisztráció milyen lépéseket tett volna hasonló helyzetben, de valószínű, hogy olyanokat, mint a demokrata elnök.

Mégis milyen az új amerikai külpolitika? Teleki szerint jó ötlet volt, hogy az oroszokkal ismét létrejött az együttműködés, mert a két ország viszonya még mindig rendkívül meghatározó a világpolitikában. Az Egyesült Államok számára továbbra is fontos Kelet-Európa és Közép-Ázsia, és nem beszélhetünk arról, hogy az USA magukra hagyná ezeket az országokat. Joe Biden amerikai alelnök látogatása is megerősítette: az Egyesült Államok nem ismeri el az oroszok jogát a „különleges érdekszférákra”. Washingtonban úgy vélik, a térség országai megbízható szövetségesek, és ha valami gondjuk van, akkor megkapják a szükséges figyelmet és támogatást, viszont a Fehér Ház nem veszi szívesen azt, ha a kisebb problémáinkkal fordulunk hozzájuk. Ha a magyar kormány szeretné, hogy komolyan vegyék a tengerentúlon, akkor egy kicsit az ottaniak fejével is gondolkodni kell. Egy egyszerű, de annál fontosabb apróság, ami erre rávilágít: a washingtoni követség sokkal kisebb, mint a moszkvai.

Az energiabiztonság az egyik legfontosabb terület, ahol nagyon jó az együttműködés, azért is, mert ebben Magyarországon belpolitikai egyetértés van. Fontos azonban, hogy mi magyarok mit teszünk annak érdekében, hogy csökkentsük a függőséget. Proaktív megközelítés kell, már nem tudunk azzal takarózni, hogy az oroszokra kenünk rá mindent. Az amerikai vezetés elvárja tőlünk, hogy a saját lábunkra álljuk, és megpróbáljuk saját erőből megoldani a problémáinkat. Teleki elmondta: szerinte Magyarország képes arra, hogy megint a régió vezető gazdasági központja legyen, és ismét megbízható partnere legyen az Egyesült Államoknak.

Mit tehet Közép-Kelet Európa az együttműködés előremozdításáért, és mit tehet Magyarország? Először is önállónak kell lennünk, de nem zúdíthatjuk rájuk egyszerre minden gondunkat. Ilyen a nyelvtörvény ügye is: nem lehet rögtön ajtóstul rontani a házba, és előtte meg kell tennünk mindent, ami a saját erőnkből telik. Az USA segíteni fog, ha arra van szükség, és a nyelvtörvény ügyében születhet akár egy kongresszusi határozat is, ugyanis az emberi jogok Washington számára is fontosak.

Az Amerikai Magyar Koalíció is részt vesz a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vitában, és szorosan követi az eseményeket. Már Meciar idejében is komolyan foglalkoztak a témával, de a Fico-Slota kormány tevékenysége is felkeltette a szervezet figyelmét. A Koalíció a helyzet alapos elemzése után hivatalosan is megnyilatkozott a kérdésben, elsősorban emberi jogi problémaként definiálva a ügyet. Annak ellenére, hogy a nyugati sajtó sokat foglalkozott a konlfiktussal, egyszer csak eltűnt a téma a címlapokról. Ez volt a legrosszabb, ami történhetett, és radikális lépésre volt szükség. Ebből lett George Pataki látogatása, aki képes volt arra, hogy áttörje a hallgatás falát. Az amerikaiak most az EU-ra várnak, hogy megtegye a szükséges lépéseket, de a Kongresszus is készen áll arra, hogy megtegye a szükséges lépéseket.