You are here

A boszniai zavargások okai

A zavargásoknak nincs etnikai jellege, de főként Horvátország, (és részben Szerbia) ezt szeretné bizonyítani. A jelenlegi boszniai politikai elit teljesen alkalmatlan a probléma kezelésére.

A boszniai zavargások oka elsődlegesen az életszínvonal esése (szociális karakter) és csak másodsorban a politikai elitben való csalódottság. Nagyon fontos hogy a tüntetéseknek nincsenek etnikai felhangjai. (Mostarban például együtt tüntetnek a bosnyákok és a horvátok, pedig 2012-ben az egyedüli város volt, ahol nem tartottak választásokat, mert utóbbiak nem tudtak megegyezni a választási szabályok módosításában.)
A tüntetéseket viszonylag kevés értelmiségi támogatja. Lényegében a spontán felvonulások mögé azonban elég hamar « beállt » a politikai ellenzék.
Négy kantonális kormány megbukott, városokszerte (főleg Tuzlában) politikai gyűléseket tartanak, a média ugyanakkor azt kezdte el terjeszteni, hogy fegyvereket is szereztek és speciális katonai kiképzettek is vannak a tüntetők között.

Legnagyobb probléma abban rejlik, hogy egyrészt a választási rendszer nem kedvez egy új kormány létrehozásához, másrészt nem jöhet létre szakértői kormány, mert az politikai öngyilkosságot jelentene lényegében, kamikáze-kormány lenne.
A helyiek elégedetlenek a tripartit elnökséggel de visszautasítják a nemzetközi szervezetek bábáskodásait is. (Választások 2014 októberében lesznek.) A jelenlegi pártpalettára nem engednek be újabb pártokat, a jelenlegiek pedig nem akarnak reformokat addig, amíg erre rá nem kényszerítik őket.
A jelenlegi politikai elitet a tüntetők « harácsoló-semmittevő népségnek » nevezik, a miniszterelnök pl. 5000 eurót keres (legálisan legalábbis), míg az állampolgárok – szerintük – átlagosan 400 eurót.

Zágráb a tüntetéseket rögtön etnikai színezetűként igyekezett beállítani, míg a szerb értékelés is hasonló, azzal a jelentős különbséggel, hogy utóbbiak szerint a felkelések nem érintik a Republika Srpska területét (tehát nem kell beavatkozniuk).
Zoran Milanovic horvát miniszterelnök személyesen is megjelent Mostarban, demonstrálva, hogy « kész megvédeni a horvátokat ». Főként a horvátok lényegében lesben állnak, hogy amennyiben a helyzet eszkalálódik a bosnyák-horvát részt – régi vágyuknak megfelelően – Horvátországhoz csatolják, vagy valamiféle de iure horvát protektorátust erőszakoljanak rá, mely eddig is létezett de facto.

Undefined
Tag: