AZ EURÓPAI UNIÓ A XXI. SZÁZAD KÜSZÖBÉN

Türke András István (szerk.)
AZ EURÓPAI UNIÓ A XXI. SZÁZAD KÜSZÖBÉN
Tanulmányok az európai integráció különféle aspektusaiból
Europa Varietas Könyvek 2011

A kötet szerzői : Elisabeth du Réau, Gazdag Ferenc, Hartmut Marhold, Kendernay János, Kendernay-Nagyidai Gertrúd, Kucsera Tamás, Paczolay Péter, Reich Anna, Traian Sandu, Türke András István, Unger Anna

Fordítók : Kalmár Szilvia, Tüskés Anna

Az európai integráció kétségtelenül megadja a lehetőségét annak, hogy fokozatos, hosszú távú bizalmi lépések és megsokszorozott együttműködések árán csökkentsük a népek közötti különbségeket. Ez mára immár történelmi távlatban is járható útnak tűnik. A jövő kérdése, az integráció elmélyítése kapcsán, hogy a csupán hosszabb távon rendezhető vagy, kellő mélységében nem kezelt problémák és konfliktusgócok a jövőben képesek-e láncreakcióba lépni, vagy legalábbis egymást felerősítve az integráció számára komoly kockázati tényezőkké válni. Mindezen problémákra a megoldást egy jelenleg még „arcnélküli” uniónak kell megtalálnia. Egyrészt az alkotmányos szerződés válságával belső fejlődésünk számára sem sikerült határozott, vagy legalább többé-kevésbé határozottan körvonalazódó irányokat lefektetni. A probléma az Európai Unió nemzetközi definíciója kapcsán is hasonló mértékű: Az európai integráció kutatóközpontjaiban, tudományos műhelyeiben általános vita folyik arról, hogy az unió nem rendelkezik közös vízióval, világszemlélettel, szemben például az Egyesült Államokkal, melynek minden külpolitikai lépése egy világos koncepcióba illeszkedik. (...)
A kötet átfogó kép felvázolására törekszik egyrészt az unió belpolitikai-, alkotmányos-, identitásproblémáit, másrészt az unió és globális környezete interakcióit vizsgálva: Először összefoglaló tanulmányok keretében végigtekinti a XX. századi integráció filozófiai, gazdasági, politikai, nemzetközi (stb.) hátterét: Ebben a részben kerül sor a föderáció, mint rendezőelv tárgyalására, az unió sui generis intézményrendszerében való további alkalmazhatóságának vizsgálatára, valamint az európai politikai rendszer modelljeinek változására hidegháború alatt és az azóta eltelt időszakban. Áttekintjük továbbá az európai alkotmányozási folyamatot, az alkotmányos szerződés tartalmának részletes elemzésével és kritikájával, továbbá a lehetséges forgatókönyveket az okmány jövőbeli sorsát illetőleg, miközben olyan politikai kérdéseket is górcső alá veszünk, mint az európai pártok fejlődésének irányvonalai, az európai szintű népszavazások kérdése, vagy az EU demokratikus voltának (demokrácia deficit) analízise.
Elemezzük az Európai Unió gazdasági és pénzügyi helyzetét a globális versenyben, ahol a hagyományos partnerek mellett a kínai és az indiai is egyre nagyobb konkurenciát jelent. Közhely, hogy az EU-nak mint gazdasági nagyhatalomnak nemzetközi politikai tőkévé kell konvertálnia az egész világot behálózó kapcsolatrendszerét és a világon a legnagyobb volumenű felzárkóztatási programjait. E célban szinte minden tagállam egyetért, az ehhez szükséges eszközök és módszerek alkalmazásában azonban olykor éles vitákhoz vezetnek a nézetkülönbségek. A lehetséges kiút megtalálása végett is külön fontos szegmenset alkot könyvünkben az európai kül- és biztonságpolitika előtt álló perspektívák felvázolása: a biztonságpolitika teoretikus áttekintése mellett elemzésre kerül a ’90-es évek balkáni EU-tevékenység eredményeit és kudarcait egyaránt, és foglalkozik az Európai Szomszédságpolitika (PEV) előtt álló kihívásokkal is.

A kötet anyaga a fentebb tárgyalt témák elemzésével számos elismert magyarországi és külföldi kutató, illetve kiemelkedő képességű doktorandusz együttműködésének keretében jött létre.

Az ELTE-ETTDK 2008-as, PDF-könyvének változatlan formában való kiadása